_
hirdetés
_
hirdetés
Ha azt mondják nekünk, tanuljunk nyelvet, elsőre általában az angolra asszociálunk. Hiszen globálisan beszélt nyelvről van szó, és bárhova megyünk, bármit teszünk, hasznot húzhatunk belőle. A Pénzcentrum egyik nemrég megjelent cikke szerint viszont az angol nyelv dominanciája mára már nem annyira egyértelmű, és érdemes más nyelvek tanulását is megfontolni. Lapszemle következik.
Akkor már nem is kell angolul tanulni?
Dehogynem. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy már nincs is értelme angolul tanulni – nagyon is van. Az angol ugyanis egyre inkább nem előnyt jelent egy állásinterjúnál, hanem egyenesen követelmény, és ráadásul egyre magasabbak az elvárások. Szomorú tény viszont, hogy egyre több fiatal munkavállalónak hiába van diplomája és nyelvvizsgája, használható nyelvtudásuk viszont nincsen, ami talán elég lehet az internet használatához, viszont ha már ügyfelekkel való tárgyalásról van szó, akkor már nagy a baj.
A probléma pedig ez –
ma már nem csak az olyan szektorokban elvárás a nyelvtudás, mint az IT és a kommunikáció, hanem szinte mindenhol, egyre több beosztásban, legyen szó mérnökről vagy technikusról, marketingesről vagy köztisztviselőről.
Szintén nagy a hiány az angolon kívül még valami más nyelvet is beszélő munkavállalók terén. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy aki két nyelvet is beszél, hatalmas előnyre tehet szert a munkaerőpiacon. A tendenciák elvileg javulást mutatnak ezen a téren, évről évre egyre nő a több nyelvet beszélő munkavállalók száma – főleg a pályakezdők körében, akiknél például nagyon sokat segítenek a külföldi tanulmányutak, ahol szert tehetnek gyakorlati tudásra is.
_
hirdetés
_
hirdetés
A Pénzcentrumnak nyilatkozó Nógrádi József cégvezető szerint a helyzet viszont ennél rosszabb, még a 10 százalékot sem éri el a két nyelvből tárgyalóképes tudással rendelkező munkavállalók száma – hiába jelez mást az önéletrajzuk. Nagyobb távlatból sem rózsás a kép – EU-s szinten nagyon nagy lemaradásban vagyunk nyelvtudás terén, és ez a helyzet még akkor sem javul, ha csak a keleti régiót nézzük.
Szóval – akkor mit érdemes tanulni (az angolon kívül, persze)?
Hazánkban a német a második legelterjedtebb nyelv a munkavállalók körében, melyet a francia, az olasz és a spanyol követnek. A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bodor Fruzsina szakértő szerint
tulajdonképpen minden nyelvvel lehet jól keresni, ha azt valaki tényleg magas fokon beszéli.
Azt is megtudtuk, hogy például egyre nagyobb a kereslet a keleti nyelvek – kínai, koreai vagy akár japán – iránt az ázsiai beruházásoknak köszönhetően, ugyanis ezek a vezetők általában nem beszélik megfelelően az angolt. Ezen felül általánosságban elmondható, hogy minden olyan nyelv, amelyet csak egy országban beszélnek – például holland, lengyel, cseh, görög – jobb lehetőségeket kínál, ugyanis kevesebb a nyelvet anyanyelvi szinten beszélők száma.
Bármilyen nyelvről is legyen szó viszont, érdemes tanulni. A mai globalizált gazdaságnak köszönhetően egyre kevésbé számítanak az országhatárok a munkaerőpiacon, sokan távmunkában gondolkoznak. A nyelvtudás pedig megtérülő befektetés. Ha pedig valaki tutibiztos, jól fizető állást akar, annak érdemes megfontolnia „befektetnie” egy második, ritkább nyelvbe is – főleg a ritkább beszéltekbe, vagy olyanokba, amelyeket egy bizonyos szektorok belül sokan beszélnek.