Az idén a tavalyi összeg több mint kétszeresét, 43 milliárd forintot fordítanak kutatási kiválóságok támogatására – jelezte a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Debreceni Egyetem pilot kutatólaboratóriumának átadó ünnepségén.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelõs miniszter Fotó: MTI/Balázs Attila
Hankó Balázs azt mondta, nemcsak épületekre, hanem kiváló kutatókra is szükség van, utóbbira garancia a 43 milliárdos támogatás, amelyet a nemzeti kutatási kiválósági programban, a nemzetközi pályázatokban, a kiváló kutatók Magyarországra vonzása érdekében, illetve az egyetemi kiválósági ösztöndíj-programokban lehet felhasználni.
„Megújuló infrastruktúra, kiváló magyar kutatók: ez a magyar modell, ami az egyetemek köré szervezve a magyar gazdaságot, a magyar szuverenitást erősíteni fogja”
– hangsúlyozta a tárcavezető.
Az innovációs miniszter azt mondta, „nem kevesebbet szeretnénk elérni”, mint hogy 2030-ra Magyarország legyen Európa tíz legjobb innovátora között, és 2030-ra legyenek TOP 100-as egyetemeink a világban és Európában. „Mindezt úgy, hogy az a magyar nemzet szuverenitását, gazdaságát erősítse és segítse” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ebben kiemelt szerepet szánnak az egyetemeknek.
Ezért indították útjára Neumann János programot, amelyben kiemelten erősítik az egészségipart, a gyógyszeripart, a digitalizációs területet, és a zöld átállást az agráriumban úgy, hogy mindez Magyarország szuverenitását erősítse
– fejtette ki Hankó Balázs.
Hozzátette: a Neumann János program egyik meghatározó pillére a science parkok fejlesztése. Az erre kiírt pályázatra 13 egyetem jelentkezett, köztük a Debreceni Egyetem, amelynek a science parkjában épült fel a most átadott pilot kutatólaboratórium.
_
hirdetés
_
hirdetés
Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány kuratórium elnöke jelezte: az egyetem stratégiai céljai között régóta fontos szerepet kap az egészségipari ökoszisztéma kialakítása, az innováció támogatása és ezzel párhuzamban az ipari partnerekkel való szoros együttműködés. A pilot kutatólaboratórium létrehozásához mintegy 5,168 milliárd forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyertek el – fűzte hozzá.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja, Papp László polgármester Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora Fotó: MTI/Balázs Attila
Bács Zoltán kancellár azt mondta, hazai viszonylatban egyedülálló, bonyolult gyógyszeripari beruházást valósítottak meg. Jelezte: 2026-ig próbaüzemben működik a labor, ez még a fejlesztés szakasza lesz, és mintegy egymilliárd forint ráfordítás után kezdődhet meg a termelési szakasz.
Papp László, Debrecen polgármestere páratlan sikernek nevezte az utóbbi évek helyi gazdaságfejlesztését, amelynek köszönhetően
több mint ötezermilliárd forint befektetéssel mintegy húszezer új munkahely létesült a városban.
A DE az elmúlt öt évben 82 milliárd forintot fordított, a következő háromban további 60 milliárdot fordít oktatás-, tudomány- és kutatásfejlesztésre – mondta.
A beruházás megteremtette az alapját, hogy a pilot kutatólaboratórium ipari szereplőként, vírus- és baktériumalapú biológiai hatóanyagok steril gyártási technológiával történő előállítására alkalmas, az intézmény tudásbázisára épülő kutatási és fejlesztési egységévé váljon az egyetemnek. A projekt központi eleme volt, hogy olyan tudományos központ alakuljon ki, ahol a gyógyszerfejlesztési és kis volumenű termelési tevékenység a II-es biológiai biztonsági szintnek megfelelő (BSL2) munkakörnyezetben folyhat – hangzott el az átadáson.
Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora szerint a kutató-gyártó egységtől azt várják, hogy olyan bakteriofágot (baktériumölő vírust) fejlesztenek, amelynek „bevetésével” egy év múlva elpusztítják az összes kórházi fertőzést okozó, helyi antibiotikum-rezisztens baktériumot, amivel a jövőben megszűnnek az ilyen jellegű fertőzések valamennyi debreceni egészségügyi intézményben. A további kutatások arra irányulnak majd, hogy a szűk hatásspektrumú fágok hatását kiterjesztve szélesebb körben, akár a kontinensen is bevethetők legyenek és megszűnjenek a kórházi fertőzések – magyarázta a rektor.
