_
hirdetés
_
hirdetés
Sok kérdés merülhet fel a szakképzéssel kapcsolatban. Elégedettek-e a diákok? Miért, és hogyan kerültek a szakképzésbe? Milyen a képzés gyakorlati része? Milyen terveik vannak a jövőre nézve? És vajon el tudnak-e helyezkedni a képesítésük megszerzése után? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal riportja próbál meg választ adni ezekre és más kérdésekre.
Az összeállításból többek között kiderül, hogy a válaszadó diákok több, mint kétharmada (72 százalék) azért választotta a szakképzést, mert érdekli az, amit tanulhat, a válaszadók több mint egyharmada (39.7%) úgy gondolja, hogy egy szakma megszerzése után sokkal könnyebb lesz munkahelyet találnia. De sokaknak, majdnem egyharmadnak egyszerűen tetszettek a képzések (27%), vagy rokonok tanáncsolták (26%). Egészen elenyésző azoknak az aránya (5.6%), akik azért választották a szakképzést, mert csak oda vették fel őket. Láthatjuk tehát, hogy
a diákok inkább azért választják a szakképzést, mert vagy érdekli őket, vagy jó lehetőséget látnak benne, és nem azért, mert csak erre volt lehetőségük.
A riport azt is vizsgálja, milyen különbségeket lehet felfedezni az új rendszerben és a régi, OKJ-s rendszerben tanulók közt – az összehasonlítás egyértelműen a mai rendszer javára dől el. Az egyik ilyen különbség, hogy az új képzési rendszerben tanulók piacképesebbnek tartják a képzésüket, jobban érdekli őket, amit tanulnak, és hajlandóbbak is lennének továbbtanulni. De a riport sok más mindenre is rávilágít, például, hogy a diákok praktikusnak találják a képzést, mert olyan képességeket sajátítanak el, amelyek szükségesek lesznek a munkájukhoz.
Előző cikkünkben írtunk a szakképzésben megszerezhető ösztöndíjakról, de vajon a diákok mit gondolnak róla? A felmérés szerint a kérdőívet kitöltő tanulók túlnyomó részt (91.3%) kapnak ösztöndíjat, és elég fontosnak is érzik azt. Ezen felül úgy gondolják, hogy azért megdolgoznak érte, és nem csak úgy jár nekik.
_
hirdetés
_
hirdetés
A társadalmi mobilitás kérdése meglehetősen fontos minden nemzet számára, így nem meglepő, hogy a felmérés ezzel a témakörrel is foglalkozik. A válaszadók szülei közül kevesebb, mint 1% rendelkezik tudományos fokozattal (BSc és magasabb) és majdnem 12%-a felsőfokú oklevéllel. A szülők 14.5%-a rendelkezik legfeljebb 8 általánossal, így az ő gyerekeik magasabb iskolai végzettséget fognak szerezni, mint az övék.
A duális képzésben úgy tűnik, a gyakorlatorientáltság a leginkább vonzó – az ebben a rendszerben tanulók úgy gondolják, kifejezetten hasznos, hogy megismerjék munkájuk gyakorlati oldalát, tapasztalatot szereznek és a gyakorlati oktatóktól hasznos képességeket sajátíthatnak el. De az sem utolsó, hogy így tanulás mellett pénzt is kereshetnek.
Az előző adatokból láthatjuk, hogy a szakképzésben tanulóknak kimondottan fontos a munkavégzéshez szükséges és gyakorlatorientált képességek elsajátítása, de fennáll a kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik? Megtudhatjuk például, hogy a végzős diákok majdnem egynegyede máris dolgozik tanulmányai mellett.
És mik a tervek a jövőre? A végzősök 40%-a úgy gondolja, a tanult területén fog dolgozni, míg 20%-uk tovább akar lépni a felsőoktatásba, a 16 éveseknél ezek a számok 25% és 26%. Ezen kívül sokan más téren akarnak továbbtanulni vagy dolgozni, illetve a 16 évesek 7%-a gondolt arra, kipróbálja a duális képzést.
A felmérést biztató számok zárják – a szakképzésben végzett tanulók kétharmada, több, mint 66%-a közvetlenül átlép a munkaerőpiacra, a maradék egyharmad nagy része pedig tovább megy a felsőoktatásba vagy a felnőttképzésbe.
Apropó felnőttképzés – a résztvevők túlnyomó része, 83%-a átlagosan a végzést követő kevesebb mint egy héten belül, hat nap alatt talál magának munkahelyet.