_
hirdetés
_
hirdetés
Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára a Mach-Tech Ipar Napjai 2022 alkalmából tartott előadást a technikai trendek hatásairól és jövőbeli elképzelésekről.
.
Egy korábbi előadásában említette, hogy a jövőben a technikai trendek határozhatják meg a szakképzést. Ez jelenleg és a jövőben hogyan fog hatni a szakemberek képzésére?
Közvetetten a technológiai trendeknek meg kell jelenniük mindegyik képzési rendszerben, egyaránt a felsőoktatásban, a szakképzésben vagy a felnőttképzési programokban. Ez azt jelenti, hogy a szakképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatók továbbképzésére, valamint a szakképzésben résztvevő diákok technológiai trendekhez kapcsolódó felkészítésére.
A gyakorlatban közelítjük a szakképzés rendszerét a vállalatok tevékenységéhez, akik technológiai szinten elöljárnak az adott ágazatban.
Így több dolog kerül be a tananyagba és a későbbi tudásukba, amelyek a technikai változások során az adott ágazatban érvényesíthetőek.
A szakképzési centrumok egyre szorosabban együttműködnek a felsőoktatási intézményekkel, ennek eredményeként a szakirányú felsőoktatás előszobájává válhat a szakképzés. A technológiai trendek által meghatározott képzésnél mennyire cél, hogy a szakképzésen át a felsőoktatásig és cégekig jussanak a tanulók?
_
hirdetés
_
hirdetés
Abszolút cél. Vannak a technológia szempontjából élen járó vállalatok Magyarországon, ilyen az Audi gyár, Győrben. Az elmúlt 25 évben gyakorlatilag felépítettek az óvodai szinttől az egyetemi tanszékig egy képzési folyamatot és képzési rendszert.
Az ilyesmik példaként szolgálhatnak az általános képzési rendszerhez. A trend ebben az esetben az, hogy kereslet-vezérelt képzési modellek alakuljanak ki és épüljenek egymásra.
A keresletet a későbbi munkáltatók és foglalkoztatók jelentik.
–
Ez azt jelentheti, hogy ha valaki kitanul egy szakmát, és megfelelő szintű tudással rendelkezik, akkor ebből a szakmából átléphet a felsőoktatásba?
Igen, alapvetően erre nyújthat lehetőséget a rendszerek közötti átmenet biztosítása. Összességében jobban kell közelíteni ahhoz, hogy egy egyenes utat biztosítsunk onnantól a fiatalok számára, hogy kitalálják, mivel szeretnének foglalkozni, odáig, hogy eljussanak egy szakmáig a szakképző intézmények által. Ennek alapot és megfelelő tudást kell biztosítania ahhoz, hogy képesek legyenek felsőfokon tovább fejlődni.
.
Ez egy reális és jó irány.
Onnantól hogy a képzési rendszer kialakul és kínálat-vezéreltté válik, rábízzuk azokra a jövő elképzelését, akik nálunk jobban értenek az egyes ágazatokhoz és technológiákhoz, valamint ahhoz, hogy mire lesz szükség 5-6 év múlva, például a járműiparban. Ezeket a szereplőket érdemes közel engedni a képzési rendszerhez, hogy felkészült szakembereket képezzünk, akik megtalálják a helyüket.