_
hirdetés
_
hirdetés
A pálinka – és a vele kapcsolatos műveletek – mindig is jelen volt a magyar emberek életében, és a jelenlegi útját tekintve, kijelenthetjük, hogy egyre növekszik a népszerűsége. Külföldi útjaink alkalmával, ha megemlítettük, hogy honnan is érkeztünk gyakran vágták rá reflexből a beszélgető partnereink, hogy:
Hungarian Pálinka is very good!
A Bajai Pálinka Kft. abszolút éli, és átadja ezt a szemléletmódot, érezni lehet, hogy szenvedélyesen, és szívből alkotják a jobbnál jobb párlatokat. Meghívtak minket egy bemutató rendezvényre, ahova persze nagy örömmel mentünk. Nyomon követhettük a teljes folyamatot,
szóval ez történik egy pálinkafőzés alkalmával.
Valacsay László, a Bajai Pálinkafőzde Kft. értékesítési managere elmondta, hogy a rendezvény célja, hogy a bérfőzetőknek megmutassák, hogy milyen minőségi termékeket tudnak készíteni, és ezáltal remélik, hogy az elvitt jó hír további ügyfeleket hoz.
Miután megérkeztünk, egy előadást láthattunk a pálinka történetéről, majd körbevezettek minket az egész üzem területén, ahol megismerhettük a főzési folyamatokat egészen a a gyümölcs beérkezésétől a cefre készítésen át a kész párlatig.
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=bghDar7QQjQ[/embedyt]
Ismertették a főzési technikát, amellyel készül a pálinka, megmutatták a készülékeket, majd egy 15-20 perces ismertető közben elkezdett csöpögni az isteni nedű. Innentől kezdve mindenki azt várta, hogy mikor lehet szagolni és legfőképp kóstolni.
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=usqK4DBmjKo[/embedyt]
Miután megvolt a főzés, már csak a pálinka kóstolók voltak hátra, de előtte
Muth József sokszoros aranyérmes pálinkafőző mester,
pálinkabíráló mesélt nekünk a szakmájáról. József tipikusan az az ember, aki órákat tud mesélni minden pálinkával kapcsolatos kérdésről, az ember pedig érdeklődve hallgatja őt.
Hogyan lesz valaki pálinkafőző mester?
Bátai vagyok, és oda került hozzánk a faluba, egy csángó pap. Csángóföld az ugye a Kárpátokon túl van, ott már nem terem meg semmilyen szőlő, csak pálinkát készítenek az emberek. Az atya megkóstoltatta velem a pálinkáját, de nem tetszett, nem ízlett, és ezt el is mondtam neki. Erre azt válaszolta, hogy akkor csináljak ennél jobbat. A plébánia körül volt vagy 30-40 gyümölcsfa, arról potyogtak le a gyümölcsök, mondta, hogy bizonyítsak, ha ennél jobbat tudok készíteni. Összeszedtem a gyümölcsöket, lecefréztem, kifőzettük bérfőzdében és adtam belőle az atyának. Elismerte, hogy autodidakta módon, – hiszem akkor még nem a szakmám volt – de jobbat csináltam, mint ő.
Azt mondta, hogy érdemes lenne ezzel foglalkoznom. Volt szőlőterületünk, elkezdtem vele komolyabban törődni, dolgozni, majd beiratkoztam egy iskolába Villányban, és ott megfelelő szakképesítést szereztem. Így indult a történet.
Olyan jó cefrét készítettem, hogy egy bérfőzde tulajdonosa, felfigyelt rám, és azt mondta, hogy nagyon szívesen alkalmazna a bérfőzdéjében főzőmesternek, tehát elvégeztem az iskolát, és mellette mindjárt párhozamosan munkahelyem is lett.
_
hirdetés
_
hirdetés
Hogyan képzeljük el, minden napra van feladat? Hogy néz ki egy átlagos nap?
Most otthon főző vagyok, hajnalban elkezdek főzni, majd elindulok és megnézem a gyümölcsöket. Tudom azt, hogy melyik érik, majd elkezdem a cefrézést. Közben folyik a pálinka, és ha lefolyt, akkor annak állítom be az alkohol tartalmát. Aztán ott a másik, amelyet majd meg kell kóstolni. Ellenőrizni kell, hogy kell-e hígítani rajta, milyen az aromája, összeállt-e már, lehet-e versenyre vinni? Közben bejön egy versenynevezés, arra kiválasztjuk a nevezni kívánt tételeket. Vannak egyéb folyamatok, magozok, gyümölcsöt készítek, mosok, hordót előkészítek, közben elkészül a főzés, elindítok egy másikat. Egy perc unalom sincs a napjaimban! A téli napok még mozgalmasabbak, csak ott nincs cefrekészítés, például a törkölyök télen vannak kifőzve. Mindemellett van borászatom is!
Bírálattal is foglalkozol, ez miben különbözik a borkóstolós bírálattól?
Nem sokban, talán annyiban, hogy mi lenyeljük a bírálni kívánt pálinkát. A pálinka bírálat egy kicsit egyszerűbb azért, mert a gyümölcsök sokkal jobban adják magukat. A hibák száma is kevesebb, mint a bornál. Illetve, ha nagyon rossz, akkor nagyon rossz, ilyen szélsőséges inkább a skála, nem annyira kisimult, mint a bornál. Ez egyszerűsíti a bírálatot.
Közben megtudtuk azt is, hogy a pálinka kóstolás legfontosabb momentuma, hogy rengeteg vízzel kell az italokat kísérni, illetve az asztalokon alma, és mogyoró volt tálalva pogácsával, amelyek szintén fontosak, mert az alma semlegesíti az ízeket, a rágcsálni való pedig felszívja az alkoholt.
Melyik a kedvenc pálinkád?
Erre mindig azt válaszolom, hogy ez olyan, mint amikor megkérdezik egy anyától, hogy melyik a kedvenc gyereke? Egyformán szeretem őket, mindegyik pálinkába beleadok apait-anyait, de persze nem mindegyik sikerül ugyanúgy.
A pálinkában az a szép, hogy mi emberi ésszel, és tudással törekedhetünk arra, hogy a legjobb legyen, de ebben van egyfajta misztikum.
Ez kicsit olyan teremtésszerű: az Isten megteremtette az embert, az ember meg megteremtette a gyümölcsből a pálinkát. Hasonló a metódusa a dolognak, én merem ezt hinni, és ez a filozófiám. Minden egyes gyümölcs-cefre készítéshez úgy állok hozzá, hogy a legjobbat akarom kihozni belőle, mint ahogy Isten is minden emberből a legjobbat szeretné kihozni, de ez nem mindig sikerül sajnos.
Könyves László, a Bajai Pálinkafőzde tulajdonosa azt mondta: „Az a sztereotípia él a pálinkáról, hogy az a jó pálinka, amelyik erős, és fél percig szóhoz se jut az ember utána. Ezzel szemben a mi célkitűzésünk az, hogy a gyümölcs ízét, lelkét próbáljuk átadni a fogyasztónak, jelenleg 20 féle pálinkánkon keresztül.
A jó hangulatú este keretein belül feltöltődve jöttünk el a rendezvényről.
Szeretünk olyan emberek társaságában lenni, akik imádják a szakmájukat, a hivatásukat, és ezt az eszmét tovább is tudják adni.
Mint látjuk, előbb utóbb mindenki talál egy a képességeinek megfelelő hobbit, amelyből szerelem-hivatás lehet, abból pedig sok munkával nagy sikerek érhetőek el.