Elgondolkodtál-e azon valaha, hogyan birkóznak meg a kis- és középvállalkozások a digitális átmenettel? Az Európai Unió különböző intézeteinek közös vizsgálata rávilágít arra, hol tartanak most a kkv-k ebben a folyamatban, mik az erősségeik és mik az igazi akadályok. Hogy miért fontos ez? Mert ezek a cégek nemcsak az EU gazdaságának ütőerét jelentik lokális és nemzeti szinten is, de az innováció és a munkahelyek teremtésének egyik fő motorjai is.
A digitális átállás mindannyiunk életét érinti: az oktatást, a munkát, a vállalkozói lehetőségeket, vagy akár azt, hogy a munkaerőpiacon milyen készségekre lesz szükségünk a közeljövőben. A Cedefop tanulmánya alapján összefoglaljuk, mit mutatnak az adatok, milyen különbségeket látni Európa országai közt, miért fontos a készségfejlesztés és milyen irányba érdemes tovább haladni ahhoz, hogy a digitális jövő mindenki számára elérhető és hasznos legyen.
Miért számítanak a kkv-k?
Európában a kis- és középvállalkozások alkotják a gazdaság gerincét. Nagyjából 25 millió vállalkozásról beszélünk, melyek rengeteg munkahelyet adnak és hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. Ezek a cégek nemcsak termelnek, hanem innoválnak, reagálnak az új kihívásokra és egyedi megoldásokat keresnek – ami különösen fontos most, amikor a digitális technológiák gyorsabban formálják át a világot, mint valaha.
A digitális átállás nemcsak arról szól, hogy új szoftvereket vagy fejlettebb eszközöket használunk. Sokkal többről van szó: a munkafolyamatok újragondolásáról, hatékonyabb működésről, jobb szolgáltatásokról és nem utolsósorban olyan készségekről, melyekkel a jövő munkaerőpiacán is versenyképesek maradhatunk.
A kép jelenleg vegyes
Nem állítható, hogy Európában lassan haladna a digitalizáció: a legfrissebb adatok szerint az EU-ban 2024-re a kkv-k 73 százaléka elérte legalább az digitalizáció alapszintjét. 2010-ben sok cégnek még gondot jelentett a számítógépek megfelelő felhasználása, 2024-re viszont már 60 százalékuk kiépítette digitális infrastruktúráját. Ez azt jelenti, hogy ma már sokkal több helyen használnak e-mailt, dolgoznak online dokumentumokkal vagy alkalmaznak valamilyen digitális platformot a mindennapi működéshez, a hagyományos eszközök pedig egyre inkább kiesnek a gyakorlatból.
Ez egy jelentős mérföldkő, viszont nem lehet nem észrevenni a különbségeket az északi és a déli, valamint a keleti és a nyugati tagállamok közt. Míg Finnországban majdnem minden kisvállalkozás integrálta a digitális technológiákat, addig Bulgáriában ez az arány körülbelül a felénél jár. Egyedül Dánia és Finnország éri el az EU Digitális Évtized célkitűzését, miszerint 2030-ra a vállalkozások legalább 90 százaléka alapszinten kezelje a digitális eszközöket és technológiákat.
Ezek az eltérések elsősorban nem a technológia könnyebb eléréséből, hanem a digitális infrastruktúra fejlettségéből, a kutatás és fejlesztésre szánt nagyobb ráfordításokból és az elérhető képzések szélesebb választékából fakadnak. Egyes vállalkozások még mindig inkább „reaktívan” reagálnak a változásokra, mintsem előre tervezetten lépnek a digitális irányba, a proaktivitás hiánya pedig hosszú távon hátrányt jelenthet számukra.
Nem elég a technika, használni is tudni kell
A technikát magát beszerezni még közel sem elég: azok a vállalkozások haladnak előre igazán, amelyek a munkavállalók tudását is fejlesztik. Az adatokból kiderül, hogy a legdigitálisabb cégek vezetői sokkal gyakrabban tartják fontosnak a továbbképzéseket, és folyamatosan fektetnek a munkatársak fejlesztésébe. Ezzel szemben a kevésbé digitális vállalkozások közül csupán minden harmadik esetben tekintik prioritásnak az oktatást. A legelmaradottabb kisvállalkozások csupán 21 százaléka kínált informatikai továbbképzést 2024-ben, ami jóval kevesebb, mint a közepes- vagy nagyvállalatok esetében.
Ez azt jelzi, hogy
még mindig nem elegen ismerik fel igazán, hogy a digitális fejlődés kulcsa nem csak az új technológiák beszerzése, hanem az emberek megfelelő felkészítése is.
_
hirdetés
_
hirdetés
Északon és nyugaton jellemzően több vállalkozás fektet be képzésbe, de közép- és kelet-európai példák (mint Észtország vagy Lengyelország) is azt mutatják, hogy a készségfejlesztés valóban képes előremozdítani a fejlődést még a kisebb gazdaságokban is.
Miért nem halad gyorsabban ez a folyamat?
Mint láthatjuk, a technológia rendelkezésre áll, több olyan tényező is lassítja a vállalkozások digitális érettségét:
▶ Sok kisebb cég csak akkor kezd el digitalizálni, amikor „rákényszerül” például azért, mert vagy muszáj ahhoz, hogy túléljen, vagy a jogszabályi környezet egyszerűen megköveteli. Ezek a vállalkozások jellemzően nem készítenek átfogó, hosszú távú terveket a saját digitális fejlődésükre. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a technológia nem illeszkedik a vállalkozás valós céljaihoz.
▶ A digitális megoldások bevezetése komoly beruházást igényel. Sok kkv számára nehézséget jelent megfelelő forrásokhoz jutni, különösen akkor, ha nagyobb átalakításokra lenne szükség.
▶ Bár léteznek támogatási programok és uniós források, gyakran túl bonyolult az megszerzésük, vagy a felajánlott támogatás túl kevés ahhoz, hogy megmozgassa az érdeklődőket. Ez visszatartja azokat a vállalkozásokat is, amelyek egyébként szeretnének fejlődni, csak nincs rá megfelelő lehetőségük.
▶ Nem ritka, hogy a vállalkozás vezetői és munkatársai egyszerűen nem rendelkeznek azokkal a digitális vagy stratégiai készségekkel, amelyek szükségesek a technológiák hatékony integrálásához.
▶ Hiányzik az olyan rendszeres értékelés, amely megmutatná, hogy egy adott támogatási intézkedés valóban működött-e, és mit lehetne belőle tanulni a jövőre nézve. Ez gátolja a hatékonyabb, okosabb jogalkotást.
Mindez nemcsak azt jelenti, hogy lassabban terjednek a digitális eszközök, hanem azt is, hogy
a munka szervezése, a munkakörülmények és a versenyképesség is veszélybe kerülhet, ha nem foglalkoznak időben a problémákkal.
Mit tehetünk?
A szakértők szerint több olyan lépésre lenne szükség, amely érezhetően segíti a kkv-kat a digitális átállásban.
▶ Célzott stratégiai támogatás: tanácsadás és az egyedi útmutatás segíthet abban, hogy ne csak eszközöket vegyenek, hanem tudatosan építsenek digitális stratégiát is.
▶ Könnyebben elérhető források: egyszerűbb pályázati eljárások és nagyobb finanszírozási keretek lehetővé tennék, hogy több vállalkozás merjen belevágni a komolyabb digitális fejlesztésekbe.
▶ Adminisztratív terhek csökkentése: minél kevesebb időt kelljen papírmunkára fordítani, annál több marad az innovációra és a valódi előrelépésre.
▶ Kapcsolatépítés és tanulási hálózatok: az olyan közvetítő szervezetek – mint a kereskedelmi kamarák, ágazati egyesületek vagy helyi vállalkozói hálózatok – bevonása a politikai folyamatokba segíthet abban, hogy a támogatások igazodjanak a gyakorlatban működő igényekhez.
▶ Rendszeres értékelés: ha minden támogatási intézkedést mérnénk és elemeznénk, könnyebb lenne megtudni, mi működik és mi nem, így hatékonyabbá tehetnénk a jövő támogatásait.
Fiatalok: mit jelent mindez számotokra?
Ha fiatal vagy és most készülsz belépni a munkaerőpiacra vagy akár elindítani saját vállalkozást, érdemes szem előtt tartani néhány dolgot:
▶ A digitális készségek ma már alapvetők. Nemcsak az IT-szektorban, hanem minden területen számítanak.
▶ Az élethosszig tartó tanulás nem trend, hanem szükségszerűség. A technológia fejlődik, ezért a tudásodat is folyamatosan frissítened kell.
▶ Ha vállalkozást indítasz, érdemes már az elején digitális stratégiában gondolkodni, ne csak utólag próbáld ezt valahogy „belevinni” a működési folyamataiba.
▶ Azért ne csak a digitalizációt tartsd szem előtt, és ragadd meg a lehetőségeidet: a jó mentorálás, a gyakorlati tapasztalat megszerzésének és a kapcsolati háló hiánya még a legdigitálisabban felkészült vállalkozásnak is be fog tenni.
Fontos emlékezni , hogy a digitális átállás nem egyetlen varázslatos megoldás, hanem egy összetett folyamat, amelyben a technológia, az emberi tudás és az állami illetve céges támogatás egyaránt fontos szerepet játszik. Az európai kkv-k már jelentős lépéseket tettek, de még sok tennivaló van hátra ahhoz, hogy minden vállalkozás képes legyen sikeresen navigálni az egyre digitalizáltabb gazdaságban. A tanulmány nem kertel: az út nem mindig könnyű, de ha jól választjuk meg a stratégiát és fejlődünk a készségeink terén, akkor a digitális jövő nemcsak fenyegetés, hanem izgalmas lehetőség is lehet számunkra.
Mindenki jól van, te meg fullasztóan nem Szociális szorongás közérthetően: mi történik ilyenkor a fejedben, és mit tudsz csinálni anélkül, hogy „túlérzékenynek” tűnnél?
A tested nem cserealkatrész Mi romlik el először a szakmákban, és hogyan vigyázz magadra úgy, hogy közben nem „puhulsz”.
Felnőttképzés: a kompromisszum műfaja Kevesebb óra, több élet, még több elvárás – és a kérdés, hogy mit jelent valójában egy felnőttként megszerzett szakma.
