Mi lenne, ha a jövődet nem egyik tanévről a másikra, hanem 25 évre előre lehetne tervezni? Egy friss megállapodásnak köszönhetően a magyar kutatók élete kiszámíthatóbb lett, cserébe viszont komoly eredményeket várnak tőlük. Több pénz, magasabb kezdőfizetés, valódi hatás a mindennapi életre – és akár cégek születése az iskolai kémia- és bioszkönyvek mögötti világból. Megnéztük, mit jelent ez a tudomány számára, és miért lehet érdekes mindez azoknak is, akik most ülnek a középiskolai padban.
Fontos megállapodást írt alá a magyar kormány és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat: a felek 25 évre szóló keretmegállapodásban állapodtak meg. Ez elsőre távolinak tűnhet a középiskolások világától, valójában azonban komoly hatása lehet arra, hogy milyen lesz a jövő tudománya, innovációja – és akár a ti pályátok is.
A megállapodás lényege, hogy a kutatóintézetek hosszú távon kiszámítható finanszírozást kapnak az államtól. Ez azt jelenti, hogy a kutatók nemcsak egyik évről a másikra tervezhetnek, hanem akár évtizedekre előre. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgatója, Buday László szerint ez ma különösen nagy érték, hiszen a világ gyorsan változik, és még egy évre előre is nehéz biztosat mondani.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (j) és Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, miután keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést írtak alá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat budapesti székházában 2025. december 15-én. MTI/Balogh Zoltán
Pénz van, de teljesítményt kérnek cserébe
A megállapodás nem „ingyen pénzről” szól. A támogatás fele teljesítményalapú, vagyis a kutatóknak bizonyítaniuk kell, hogy valódi eredményeket érnek el. Ilyen például a tudományos cikkek publikálása, a fiatal kutatók bevonása vagy az innovációs eredmények létrehozása.
Buday László szerint ez elsőre szigorúnak tűnhet, de van benne logika. Az alapműködés – például az épületek fenntartása vagy a rezsi – nem lehet teljesítményhez kötve, viszont az elért eredményeknek igenis látszaniuk kell. A TTK eddig is jól teljesített publikációkban és a fiatal kutatók bevonzásában, a jövő nagy lehetősége pedig az innovációban rejlik.
Jó hír a pályakezdőknek: nagy béremelés
A megállapodás egyik fontos eleme a fiatal kutatók támogatása. Ez azért lényeges, mert sok tehetséges fiatal hagyja el a kutatói pályát a bizonytalan jövő vagy az alacsony fizetések miatt. A főigazgató szerint ezen a téren még van hová fejlődni, de már most is történt előrelépés:
_
hirdetés
_
hirdetés
idén a TTK-ban a pályakezdő kutatók körülbelül 50 százalékos alapbéremelést kaptak.
Ugyanakkor nem csak a fizetés számít. A jó képzés, a szakmai fejlődési lehetőségek és a támogató környezet legalább ilyen fontosak ahhoz, hogy a fiatalok hosszú távon is a tudományban maradjanak.
Amikor a kutatásból vállalkozás lesz
A szerződés egyik újdonsága, hogy nagy hangsúlyt kapott a kutatások társadalmi és gazdasági haszna. Ez azt jelenti, hogy nem elég egy jó ötlet vagy egy szabadalom – az számít igazán, ha abból a való életben is használható megoldás születik.
A TTK-ban már most is több olyan spin-off cég működik, amely kutatólaborokban született ötletekre épül. Ezek a vállalkozások például új technológiákat, eljárásokat fejlesztenek tovább, és eljuttatják azokat a piacra. Ilyen eredményekkel találkozhatunk a növénynemesítésben, az orvosi műtéti technikák fejlesztésében vagy az energiatárolás területén is.
A kutatók és a gazdaság kapcsolatának erősítésére jött létre a HUNRENTECH Kft. is, amely segíti az ötletek útját a laborasztaltól a piaci megvalósításig.
Tudomány, ami a jövőről szól
A megállapodás néhány kiemelt területre koncentrál: az egészséges életre, a digitális fejlődésre, az energia- és környezetbiztonságra, valamint a védelemre. A TTK különlegessége, hogy Magyarország egyetlen olyan intézménye, ahol egyszerre van jelen a természettudomány, az élettudomány és az anyagtudomány.
Erős kutatások folynak például az orvosbiológia területén, a biológia és a kémia határán, valamint az akkumulátorok, a hidrogénenergia és a tüzelőanyagcellák fejlesztésében. Ezek mind olyan témák, amelyek a következő évtizedekben meghatározzák majd az életünket.
Felmerül a kérdés: mennyire marad szabad a tudomány, ha vannak kijelölt állami prioritások? Buday László szerint a kettő nem zárja ki egymást. A fő irányokat kijelölik, de azon belül a kutatók szabadon dönthetnek arról, mivel foglalkoznak.
Miért fontos mindez nektek?
Ez a hosszú távú megállapodás nemcsak a kutatókról szól, hanem a jövőről is. Arról, hogy lesznek-e itthon versenyképes egyetemek, modern kutatóintézetek, izgalmas tudományos pályák. Ha a kutatás presztízse nő, az több lehetőséget jelent azoknak a fiataloknak is, akik ma még csak gondolkodnak azon, merre tovább az érettségi után.
A tudomány nem valami távoli, elvont dolog – hanem az a hely, ahol a kíváncsiság, a tudás és a jövő találkozik.
