Egy szippantás, és máris tudják, hogy valami hibádzik a csokoládéban. Egy illatmintából megmondják, melyik virágfajta és melyik évjárat adta az alapot. Ők a szagtesztelők – olyan szakemberek, akik az érzékeikre építik karrierjüket, és nem túlzás azt mondani: az orrukból élnek. Ráadásul nem is rosszul.

A szagtesztelő nem egyszerűen parfümöt próbálgat vagy borospoharat forgat a kezében. Komoly, tudományos és érzékszervi képzés áll mögötte. A legismertebb ilyen intézmények közé tartozik Franciaországban az ISIPCA, ahol a Scent Design&Creation mesterprogram során a hallgatók megtanulják a szag- és ízérzékelés biokémiáját, a nyersanyagok pontos kémiai összetételét, és azt is, hogyan kell illatot tervezni, elemezni, értékelni.

Nem elég a jó szaglás – érteni kell a molekulák világát, a párolgási görbéket, a szagok kombinációit és a pszichológiai hatásokat is.

Franciaország illatfővárosában, Grasse-ban, évszázadok óta képeznek parfümmestereket és szagtesztelőket. Itt tanulják meg a diákok, hogyan azonosítsanak több ezer különböző aromát, hogyan értékeljenek termékeket az élelmiszeripartól a kozmetikai iparig, és hogyan dolgozzanak a legnagyobb parfümházak és márkák számára. A képzés során nemcsak az orr finomításán van a hangsúly: statisztikai elemzések, piaci trendek, fogyasztói preferenciák és marketingstratégiák is szerepelnek a tantervben.

A szagtesztelők munkája sokrétű. A parfümiparban új illatok kifejlesztésén dolgoznak, illatkompozíciókat értékelnek, és visszajelzést adnak a fejlesztőcsapatoknak. Az élelmiszeriparban ők biztosítják, hogy a termékek mindig ugyanolyan ízélményt adjanak – például kávénál, csokoládénál vagy üdítőitaloknál. A kozmetikai cégeknél a bőrápolási termékek illatprofilját tökéletesítik.

A legjobb szagtesztelők órabére a több száz eurót is elérheti,

éves szinten pedig akár hat- vagy hét számjegyű fizetést is hazavihetnek – nem véletlenül mondják, hogy milliókat keresnek az orrukkal.

Ez a szakma tehát nem csupán érzék, hanem tudomány és művészet egyszerre. Egy jó szagtesztelőnek memorizálnia kell több ezer illatmolekulát, finom különbségeket kell észrevennie, és kreatívan kell részt vennie új illatélmények megalkotásában. És bár nem létezik belőle annyi képzés, mint fodrásznak vagy hegesztőnek, a világ vezető illatintézeteiben – elsősorban Franciaországban – ma is képezik a jövő szakértő orrait. Ki gondolta volna, hogy valaki egyszer tényleg megélhet abból, hogy milyen jó szimata van?