Rugalmas munkakörülmények, 600-800 ezer forintos kezdőbér – ezek a fiatal diplomások legfontosabb igényei a munkaadókkal szemben. 2025 a fordulat éve a munkaerőpiacon, amely komoly kihívásokat tartogat mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon. A friss tendenciákat Orbán Balázs, a március 11-12-i Műegyetemi Állásbörze főszervezője foglalta össze.

Fontos a teljes képpel kezdeni és leszögezni azt a tényt, hogy a munkaerőpiac befagyott. Bővülések bár elméletileg vannak, gyakorlatilag viszont ugyanazok a szakemberek vándorolnak egyik helyről a másikra. Minden évben növekszik azon szakemberek száma, akik közvetlenül az egyetemről kikerülve nemzetközi cégeknél töltenek be pozíciókat. Emellett egyre nagyobb számban dolgoznak akár Budapesten élő, pályakezdő fiatalok otthonról, külföldi cégeknek, ami kényelmes és még meg is éri, mert még csak utazniuk sem kell. Ez a trend ezen a ponton már nemcsak az IT szakmára érvényes, hanem a különböző mérnökökre, és akár az energetikusokra is.

hirdetés

Idén előreláthatólag a legkeresettebb szakmák közé fog tartozni a gépész és a járműmérnöki szakterület, a mechatronikai mérnök és a logisztikai mérnök. Az egyetemek közt a BME műszaki képzései a legnépszerűbbek, és ide is jelentkeztek a legtöbben. A képzések terén új lehetőségeket hordoz magában a BME űrmérnöki képzése, mely olyan korszerű nanotechnológiai tudást adhat, amely a új piaci igényeket teljes mértékben képes kielégíteni.

A friss diplomások legfontosabb igényei közt elsők a rugalmasság és a szabadság, csak ezt követi a bérezés. Ezen a téren viszont vannak eltérések: informatikusok például kb. 800 ezer, az energetikusok viszont kb. 550-600 ezer forint kezdő fizetést kérnek. Orbán Balázs azt is kiemelte, hogy

ma már a cégeknek komoly felkészültségre van szükség, hogy a fiatalok alap elvárásainak megfeleljenek.

Konkúzióként pedig el lehet mondani, hogy 2025-ben a munkaerőpiaci helyzet miatt már-már teljes mértékben a munkavállalók szabják a feltételeket, az ő igényeik a meghatározóak, ahhoz igazodnak a munkaadók. A munkavállalók a szakemberek hiánya miatt képtelenek megfelelni a megváltozott igényeknek, a munkáltatók pedig szintén kénytelenek megfelelni a piac változó igényeinek és a technológiai kihívásoknak. Az is kérdés, hogy a szakképzési reformok és a felsőoktatással való szorosabb kapcsolata enyhíthet-e majd ezeken a problémákon. Valóban, 2025 tényleg a fordulat éve lehet a munkaerőpiacon.

hirdetés

Így vált stratégiai ágazattá a szakképzés Biztos megélhetés, vonzó karrierlehetőség, modernizáció, folyamatos fejlesztés – hogy néhány előnyt említsünk.
Ember vs gép: mit tartogat az autószerelők jövője? Az autógyártás az egyik legrohamosabban változó iparág, ez pedig nagyon körülményessé teszi a szerelők helyzetét.
Magyar szakképzős diákok döntöttek Guinness rekordot Megsütötték a világ legnagyobb dobostortáját.
Filmes pályaorientációs kérdőív segíti a fiatalokat a felvételi időszakában Akármilyen meglepően is hangozhat, a filmes szakma egyre népszerűbb itthon, és egyre több szakembert vár.
Azt hiszed, hogy tudod, miért vesz fel egy cég Erdei Katalin: a stresszinterjúk kora lejárt, a duális képzés óriási lehetőség
Legyen szakma a kezedben! – Leendő szakemberek legjobbjait díjazták A Szakmaverzum első kézből számolt be nektek a Kárpát-medencei Technikumok I. Kiválósági Gálájáról.
„Tanulási SZÉP-kártya” bevezetését szorgalmazza Varga-Bajusz Veronika Mindenki profitál a képzési rendszerek átalakításából, a piaci szereplők számára vonzó lett Magyarország.
Ember vs. gép: vajon pótolhatatlanok-e a fodrászok? A fodrászmesterségről idáig sokan azt hihették, hogy nem lesz kiváltható a robotok által – de biztos ez?
Ember vs. gép – van remény??? Tényleg a gépekkel versenyzünk majd a munkaerőpiacon? – új sorozat a Szakmaverzumon.
Itt vannak az álommelók, Magyarországon a lemez pörög Mutatjuk, melyek a legnépszerűbb munkák!
Környezettudatos együttműködés jött létre Miskolcon A Miskolci Egyetemmel aláírt megállapodás része a pályaorientáció, a szakmai gyakorlatok elősegítése és a kutatás is.
Vajon kialakítható lenne egy egységes európai szakképzési rendszer? „Kiválóságra törekvés” – Az európai szakképzés fejlődése és lehetséges jövője.