Hétfő reggel több tízezer diák ült be ugyanazzal a kérdéssel a fejében: vajon mi jön idén magyarból? A válasz megérkezett – és nem okozott nagy meglepetést azoknak, akik számítottak a klasszikusokra. Az idei középszintű magyarérettségiben ugyanis Jókai Mór és Wass Albert neve is előkerült.

Középszinten az első rész két feladatból tevődik össze: egy 40 pontos szövegértési feladatsorból, valamint egy 20 pontos irodalmi feladatlapból. Erre 90 percet kapnak a diákok, majd a második részben 40 pontért egy műértelmezést vagy egy általános, témakifejtő esszét kell megírniuk maximum 150 perc alatt. Emelt szinten fordított a helyzet, ott a 40 pontos első rész után a második 40+20 pontot ér egy műértelmező és egy reflektáló szöveggel.

Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga kezdete előtt a zalaegerszegi Báthory István Technikumban 2026. május 4-én.
MTI/Katona Tibor

Klasszikusokkal indult a vizsga

Az első feladatrész a jól ismert forgatókönyvet követte: a diákoknak egy hosszabb – nagyjából 800–1000 szavas – szöveget kellett elolvasniuk, majd az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolniuk. Ez a rész elsősorban nem lexikális tudást, hanem szövegértést mér: mennyire tudsz figyelni, értelmezni, következtetni.

Az idei csavar az volt, hogy a szöveg Jókai Mór életútját mutatta be, így a diákok egyszerre kaptak irodalmi és életrajzi kontextust.

Emellett az irodalmi teszt sem volt unalmas: szóképeket kellett felismerni, versrészleteket sorrendbe rakni, sőt, művek szereplőit is ki kellett találni.

A feladatsorban megjelent Herczeg Ferenc és Wass Albert is, valamint olyan klasszikus „érettségis” kihívások, mint egy vers stílusának vagy rímelésének beazonosítása. Az első részben összesen 60 pontot lehetett szerezni, és erre 90 perc állt rendelkezésre.

Nem csak tudás, hanem stratégia is kell

A magyarérettségi egyik nagy trükkje, hogy nem elég „tudni az anyagot” – okosan kell gazdálkodni az idővel is. Az első rész után jött a következő szint: az irodalmi műveltségi teszt, ahol már konkrétabb tudásra van szükség.

A diákoknak tehát folyamatosan dönteniük kellett: melyik feladatra mennyi időt szánnak, mivel haladjanak előbb, mit hagyjanak a végére. Ez a fajta taktika sokszor legalább annyira számít, mint maga a felkészültség.

És hogy mekkora a tét? Nem kicsi: magyarból középszinten több mint 76 ezer, emelt szinten pedig több mint 2400 diák vizsgázik idén – vagyis egy egész generáció sorsa mozdul egyszerre.

Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a zalaegerszegi Báthory István Technikumban 2026. május 4-én.
MTI/Katona Tibor

Így néz ki az egész vizsga – röviden a szabályok

A teljes magyarérettségi írásbeli 240 perces, és két nagy részből áll. Az első feladatlapra 90 perc jut (szövegértés és irodalmi teszt), majd a dolgozatok leadása után jön a második rész, ahol már egy 500–800 szavas esszét vagy műértelmezést kell írni 150 perc alatt.

Emelt szinten hasonló a struktúra, de komplexebb feladatokkal: ott egy feladatlapon belül kell megoldani a szövegértési, nyelvi és irodalmi kérdéseket, valamint két külön szövegalkotási feladatot is teljesíteni.

A pontozás mindkét szinten 100 pontos rendszerben történik, és a helyesírás, valamint az íráskép is számít.

Fontos könnyítés, hogy helyesírási szótár használható, sőt középszinten a második részhez irodalmi szöveggyűjtemény is elővehető. A dolgozatokat pedig mindenhol egységes, központi javítási útmutató alapján értékelik – így próbálják biztosítani, hogy mindenki ugyanazon mérce szerint kapjon jegyet.

Bár a hivatalos megoldókulcsot másnap reggel nyolckor teszi közzé az Oktatási Hivatal, a középszintű magyarérettségi nem hivatalos megoldásait itt már elérhetők.

Holnap, azaz kedden reggel 9-kor a matekérettségi következik, majd szerdán jön a történelem, csütörtökön az angol, pénteken a német vizsga.