Ahogy arról korábban a Szakmaverzumon beszámoltunk nektek, nemcsak a diákoktól veszik el az okostelefont, de a pedagógusok számára is korlátozzák azok használatát. Most megjelent az erről szóló rendelet is, mutatjuk, mi van benne.

Sokak szerint visszafelé forog az idő Magyarországon, hiszen ahelyett, hogy az oktatás mellé állítanák a digitális eszközök használatát – így az okostelefont, vagy a tabletet –, inkább elveszik a diákoktól iskolába érkezéskor és csak a tanórák végén kapják vissza azokat. Egyes szakértők ugyanakkor a korlátozás előnyeire is felhívták a figyelmet, amiről ITT számoltunk be.

Azonban nemcsak a diákok, de a pedagógusok számára is előírják a mobiltelefon-használat korlátozását: a Magyar Közlönyben hétfő este megjelent rendelet az alábbiak szerint fogalmaz:

„a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja.”

A korlátozást kizárólag a következő esetekben nem kell alkalmazni:

 a köznevelési intézmény pedagógiai programjában szereplő, intézményen kívül szervezett programok alkalmával;

 ha a használat a pedagógus vagy más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély elhárítása érdekében;

 szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének elhárítása vagy elkövetése miatti segítségkérés érdekében;

 vagy ha a pedagógus vagy a gyermek, tanuló egészségügyi állapotára tekintettel szükséges.

Getty Images

Vizsgázniuk is kell

Ugyanakkor – ahogy arról szinten írtunk nektek – nemcsak a telefonhasználat korlátozásával „nehezítik meg” a pedagógusok életét. A rendelet a tanároknak és az óvónőknek azt is előírja, hogy

vizsgázzanak a Nemzeti alaptantervből (NAT) és az Óvodai Alapprogramból.

A jogszabály szerint ha a pedagógus több szakképzettség alapján végzi a munkáját, akkor az igazgató határozza meg, hogy melyik szakképzettségét kell figyelembe venni a képzéshez.

A rendelet alapján a képzések megszervezése az Oktatási Hivatal (OH) feladata, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bevonásával bonyolít le. A tanfolyamot „tízórás távoktatási képzés keretében kell teljesíteni, egy alkalommal, az NKE által működtetett informatikai továbbképzési rendszerben.” A számonkérést a rendelet hatálybalépésétől 2025. január 31-ig abszolválhatják a tanárok.

Ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyenek, az oktatóknak húsz kérdésből legalább tizenöt kérdésre helyes választ kell adniuk, sikertelen számonkérés esetén pedig további két alkalommal futhatnak neki a vizsgának. A kurzus elvégzéséről az OH állít ki tanúsítványt, amit az oktatóknak három napon belül be kell mutatniuk a munkáltatójuknak. Abban az esetben, ha a pedagógusnak nem sikerül elvégeznie a képzést, a tanúsítványán a „nem felelt meg” eredményt tüntetik fel. A vizsga eredménye beleszámít a teljesítményértékelésbe.

A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz szeptember 3-án lépett hatályba.

Konklúzió

Azzal az állítással talán nem kockáztatunk nagyot, hogy a digitalizációt, és annak további előrehaladását, fejlődését semmilyen kormányrendelet nem torpedózhatja meg. Az okoseszközök velünk élnek, használatuk az élet számos területén, így az oktatásban is segítségünkre lehet. A kulcs: a megfelelő használat. Ahogy azzal is kevesen vitatkoznának – a diákokon kívül persze –, hogy az állandó telefonnyomkodás minden, csak nem hasznos, pláne egy gyerek számára. Azt azonban évszázadok óta tudjuk, hogy a nekifutásból való tiltás a legtöbb esetben kontraproduktív. Általános tapasztalat, hogy a konstruktív megközelítés és megoldásra törekvése vihet előre bármilyen ügyet, illetve oldhat meg felmerülő problémát.