A digitalizáció folyamatosan zajlik, ha akarnak vele haladni az emberek, ha nem. Ez a mindent átható változás korunk egyik nagy kihívása, amely az oktatásban, így természetesena szakképzésben is jelen van. De milyen válaszokat tud adni rá az oktatási rendszer, milyen változtatásokat, reformokat terveznek? Ezekről, és más kérdésekről is szó volt a váci Piarista Kilátó Központban rendezett „Digitalizáció a szakképzésben” elnevezésű konferencián.
„A Mikulás digitalizációt hozott a szakképzésbe.” – ezzel kezdte megnyitó beszédét Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár, a szakképzésben jelenleg is folyamatban lévő változásokra és reformokra utalva. Elmondta, olyan munkavállalókra van szükség, akik megfelelő tudással rendelkeznek, és megerősítik a gazdaságot.
Hankó Balázs államtitkár Fotó: Víg Johanna
Ebben nagy segítségre van a duális képzési rendszer, mely fókuszában a gyakorlati tapasztalatok megszerzése áll, és a munkaerőpiac igényeit is igyekszik kielégíteni.
Hankó Balázs korunk nagy kihívásának nevezte a digitalizációt, és hangsúlyozta, hogy a Kréta rendszerében már 672 digitális tananyag érhető el, amelyből 476 szakmai jellegű. Ezen felül elmondta, hogy 2030-ra a következő célokat tűzték ki:
▶ A szakképzésben tanuló diákok jelenlegi 10-ből 6-os aránya emelkedjen meg 10-ből 7-re.
▶ Minél többen jussanak át a felsőoktatásba a szakképzésből.
▶ Minél többen, végső célként, minden szakképzésben tanuló diák vegyen részt a duális képzésben.
Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár kérdéssel nyitotta beszédét: „Kinek kell a digitalizáció?”, majd rögtön meg is válaszolta: mindenkinek. Kihangsúlyozta, hogy a digitalizáció minden ágazatban egyre inkább elterjedt, olyan technológiákkal karöltve, mint az automatizáció és a mesterséges intelligencia, ez pedig új elvárásokat támaszt a munkavállalókkal szemben. Ő is
_
hirdetés
_
hirdetés
kihívásnak, hatalmas feladatnak nevezte a digitalizációt, az által okozott változásokat egyelőre lassan követi a képzési rendszer.
Elmondta, hogy korunkban a monoton fizikai munka egyre inkább leértékelődik, a magas hozzáadott értékkel rendelkező munka viszont felértékelődik, ami nem jó a szakképzésnek – ebben rejlik a kihívás, hogyan lehet ezt a problémát megoldani.
Pölöskei Gáborné kihangsúlyozta, hogy bár a duális képzésen keresztül a diákok praktikus digitális készségekre is szert tesznek, ez nem elég, ennél sokkal többet kell tenni. Kiemelte néhány jelentősebb problémát is:
▶ A dolgozók 49%-a rendelkezik digitális készségekkel – ezzel jelenleg Európa középmezőnyébe sem tartozunk.
▶Az oktatók többsége 40 és 50 év közötti, akik alapvető digitális kompetenciákkal sem rendelkeznek, így a releváns technológiákat sem tudják oktatni.
Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár Fotó: Víg Johanna
Megoldásként kiemelte, hogy egyelőre az alapszintű készségeket kell felfejleszteni, valamint szót ejtett az IKK által kidolgozott „Szakképzés 4.0” stratégia ide tartozó beavatkozási pontjairól:
▶ 3. pont: az Ipar 4.0 követelményeinek be kell kerülniük a tananyagba: ágazatonként kell a követelményeket meghatározni, a digitalizációt minden tantárgyba be kell vinni
▶ 14. pont: a digitális alkotóközösségek lehetőségeinek kiszélesítése, az élményalapú oktatás fejlesztése
▶ 15. pont: 21. századi iskolák – az iskolák energetikai korszerűsítése, megújuló energia bevezetése, korszerű ITK eszközök bevezetése és elektronikus tananyagok fejlesztése, valamint azok használatára alkalmas eszközök beszerzése
▶ 17. pont: digitális eszközök és korszerű technológiák fejlesztése
▶ 18. pont: minden ágazatban digitális tananyagok beszerzése és korszerű, aktuális állapotban tartása, az oktatók felkészítése
▶ 34. pont: az oktatók továbbképzésének fejlesztése, az Oktatói Továbbképzési Rendszer továbbfejlesztése
Pölöskei Gáborné végül hangsúlyozta, hogy még nagyon sok tennivaló van, és elárulta, reméli, ez a konferencia az első lépés a digitalizációra nyitottság felé. Beszédét egy idézettel zárta: „Aki a célt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell”.
A konferencián felszólalt még Szabó László, aki a digitális tananyagok keretrendszerének fejlesztéséről beszélt, valamint Karácsony Zoltán, aki pedig a digitális tananyagfejlesztés módszertanáról tartott előadást.
Kovácsművészet – egy szakma alkonya Szombathy Gábor kovácsművész valódi régimódi mesterember, szakmájáról pedig őszintén és sokszor meglepően nyilatkozik.
Tabuk nélkül: így néz ki a boncmesteri hivatás Tényleg úgy dolgoznak a boncmesterek, mint a filmeken? Most megtudhatod, hogy mi igaz abból, amit a legtöbben gondolnak a boncmesterekről.
