Most nem írunk más címet. Most nehéz mondani bármit. Tudjátok, mikor elkezdtük ezt a rovatot, akkor lelkesek voltunk, hogy tudunk adni nektek praktikus infókat, kicsit segíteni a döntéseitekben. És akkor egyszerre itt van ez:

Teljesen kilátástalannak érzem a helyzetet, mit tennének a helyemben?

Általában olyan kérdéseket kapunk, amit meg tudunk válaszolni. Aminek utána kell ugyan nézni, de van valahol egy igazán ésszerű, szabványos válasz, ami biztosan segít. Most nincs igazán semmink, csak ez a néhány sor, amit lehozunk változtatás nélkül:

18 éves leszek nemsokára, 3 éve szenvedek egy szakközépiskolában amit nem tudok elvégezni. Ha az ágazati vizsgám nem sikerül (és nem fog) akkor visszakerülök kilencedikbe. Gimnáziumba ennyi idősen már esélytelen hogy átvegyenek, szóval maradt az hogy 18 évesen kiiratkozok, és felnőtt képzésben megpróbálok érettségit szerezni, aztán egy szakmát. Viszont mindez minimum 3-4 év, plusz pénzbe kerül amit érettségi nélkül elég nehéz szerezni, és a szüleim abban a pillanatban hogy kiiratkozok hajítanak is ki otthonról. Most járok diákmunkára, de az a pénz édeskevés. Nagymamám az egyetlen, akivel még jóban vagyok, de tőle nem várom el hogy eltartson, a barátaim pedig még nyilván a szüleikkel élnek akik nem fognak befogadni.

Ilyenkor szokott jönni az a rész, hogy a rövid válaszunk ez, a hosszabb pedig ez. Most ilyen sincs. Csak gondolataink vannak. Gondolatok arról, hogy mennyire nagy szüksége van mindenkinek a támogatásra. Arra, hogy elhihesse magáról, hogy sikerül a kettes. Mert sikerülhet.

Természetesen van tanácsunk. Tégy meg mindent a kettesért! Ezen most sok múlik. Tanulj, amíg csak ébren tudsz maradni, és amint felébredtél, kezdd újra! Küzdened kell, mert ez most valóban küzdés, de magadért teszed. És persze van lehetőséged sok mindenre. Általános iskolai végzettséggel is tudsz dolgozni abban a szakmában, amit most tanulsz. Munka mellett is tudsz tanulni. Ha szeretnéd, ha akarod, lehet szép ez a történet. Nem most. Most szívás. De néhány év alatt minden egy kicsit jobb tud lenni.

Ha lesz munkád, az önbecsülést is ad.

Akkor látni fogod, hogy bármi történjen is, te megállod a helyed a világban. És ez segít majd a tanulásban is, mert azt fogod érezni, hogy megy ez.

Azt írtuk néhány sorral feljebb, hogy ezen most sok múlik. Ez igaz, de közben meg nem.

Igazából nem múlik soha semmi egyetlen vizsgán, egyetlen döntésen, egyetlen pillanaton.

Szóval csak tégy meg mindent, ami tőled telik! Ha elbukod a vizsgát, ha kiiratkozol, ha elköltözöl, az mind rendben van. Mert akkor ebből fogod kihozni, amit lehet. Ha többre vágysz, lesz lehetőséged mindig. Tanulni például. És dolgozni is.

Persze tudjuk, most nem feltétlenül ez kell neked, hanem azonnali ötlet. Annyit midenképpen szeretnénk üzenni innen is:

érettségit két év alatt is tudsz szerezni és a tanulás ingyenes.

Nehéz elképzelni, hogy a suli abbahagyása miatt az otthonod ajtaja is bezárul előtted, de ha így lesz, akkor is vannak lehetőségeid.

Ha a munka mellett tanulsz is, van esélyed kollégiumi ellátást szerezni, akkor is, ha budapesti vagy. Elsőre nem fogsz majd helyet kapni, az szinte biztos, de ha kitartó tudsz lenni, sikerülhet. Ha dolgozol, munkásszállásokon is tudsz lenni egy darabig, ami közel sem ideális megoldás, de hát most megoldás kell. És persze ne feledd, hogy ha összeálltok hárman-négyen, akkor már ki tud jönni egy albi is. Nem lesz szép, nem lesz nagy, de nyugalmat találhatsz, ami fontos, hogy tudj tanulni, dolgozni, élni.

Még egy dolog a végére: kérj segítséget! Az iskoládtól (hogy sikerülhessen az alapvizsga), a kormányhivataltól (hogy lehessen munkád és kaphass támogatást) és egy szakembertől, aki a lelkeddel is foglakozik (hogy legyen esélyed átvészelni ezt a nagyon nehéz időszakot).