_
hirdetés
_
hirdetés
Nagyjából mindenki azt gondolhatja, hogy a legújabb generáció tagjai otthonosan mozognak a virtuális és informatikai világban, de úgy tűnik, ez nagyon nincs így. Legalábbis a Logiscool közelmúltban elvégzett kutatása szerint semmiképp.
Ti is úgy gondoljátok, hogy az utóbbi egy-két évtizedben világra jött gyerekek, fiatalok belecsöppennek és automatikusan belenőnek az online világba? És vajon, ha valaki eszméletlenül gyorsan tud messengeren írni, akkor már tényleg értő módon használja a kütyüket? És ha menő TikTok videókat szerkeszt, akkor ő már igazi operatőr és vágó egyben?
Nos, egy nemrégiben készült kutatás szerint nagyon nincs így. Hiába, hogy a Z- és az alfa-generáció már kütyükkel a kezében nő fel, az eredmények mégis arra engednek következtetni, hogy a legtöbb fiatal csak néhány alkalmazást ismer és használ, például az Instát, de általában a digitális írástudásukban hiányosságok vannak. Nem is akármekkorák.
A 6-14 éves gyerekek szüleivel készült felmérés kimutatta, hogy a digitális írástudásra kulcsfontosságú kompetenciaként tekintünk: a szülők 94,4 százaléka szerint fontos a gyermekük jövője szempontjából. Mondjuk ezt felmérés nélkül is megmondtuk volna, hiszen alapvetés, hogy a világ a digitalizáció fele halad. Az sem meglepő, hogy szinte az összes háztartásban napi rendszerességgel bámulják a képernyőt a gyerekek, egyes családokban már akár 1 éves kortól, ami viszont elég elég durva.
Egy korábbi, 2019-es kutatás szerint a gyerekek 13,2 százaléka 4 óránál is több időt tölt el a világhálón napi szinten, ráadásul az internethasználat az életkor emelkedésével folyamatosan nő. Az adatok felvétele önbevallásos alapon ment, vagyis elképzelhető, hogy a valóság nem pont annyi, amit a kutatás számai mutatnak. Viszont az magabiztosan kijelenthető, hogy a „mai gyerekek” napi szinten órákat töltenek az online világban.
A kutatás szerint
nem az a baj, ha valaki egy-két órát gép előtt ül, hanem ha azt az időt csak és kizárólag passzív használattal tölti.
_
hirdetés
_
hirdetés
Pedig a digitális tér a fejlődést és a készségfejlesztést is szolgálhatja. Ilyen szempontból a napi 4 óra rettenetesen sok.
A gyerekek általában 8-9 éves korukban megkapják az első okostelefonjukat. Többségük elsősorban játékra (83,2 százalék) és videónézésre (74 százalék), valamivel ritkábban tanulásra (63,6 százalék) vagy kapcsolattartásra (40,4 százalék) használja azt. A tényleges alkotás a digitális térben viszont rendkívül ritka. A tartalom-előállítás a mai fiataloknak csak egytizedére, a programozás pedig csak 2,4 százalékukra jellemző.
A digitális írástudás három pillérét jelentő internetes információkutatás, a digitálistartalom-előállítás, valamint az online kommunikáció és internetbiztonság területén is van lemaradásuk bőven.
Egy 2021-es nemzetközi elemzés szerint az alfa-generáció egyes online készségeket magabiztosan elsajátított (például a korábban említett TikTok használatát, a gyerekek védelmét szolgáló beállítások kijátszását). Mondjuk nem olyan nehéz kijátszani azt a rendszert, ahol a honlap megkérdezi, hogy elmúltunk-e már 18 évesek. És az sem agysebészet, ha a regisztrációhoz csak egy kamu születési dátum kell.
A trükközésben tehát jók a gyerekek, de a hatékony Google-keresés, vagy mondjuk az internetes zaklatás felismerése már sokaknak gondot okoz.
A korábban említett passzív használat sem baj mindig, mert a gyerekeknek is kell a szórakozás és az élménygyűjtés. Nagyon sok gyerek a pandémia miatt csak a neten tudott a barátaival kapcsolatot tartani. Viszont szem előtt kell tartani, hogy ha a gyerekek felnőnek, biztosan szükségük lesz a munkájukhoz digitális készségekre. Olyanokra, amiket passzív használattal nem tudnak megtanulni, önállóan nem sajátíthatók el.
Már most is szinte minden munkahelyhez kell valamiféle digitális tudás. Például egy tánckoreográfiát is el lehet készíteni szoftverekkel, vagy zenét is lehet velük szerezni, de talán elsőre az is elég lenne, ha mindenkinek menne mondjuk a Sharepoint használata.
Természetesen nem csak a programozásról szól ez, mert azon keresztül gondolkodásmódot is tanulnak a gyerekeknek: a logikus, analitikus gondolkodást. Ezt pedig minden munkakörben hasznosítani tudja majd. Ehhez azonban kevés a passzív használat. Sok felnőtt írja be az önéletrajzába, hogy „felhasználói szintű MS Office ismeret”, a valóság viszont gyakran igen eltérő képet mutat. És igen, most nagyon finoman fogalmaztunk.
(Forrás: Logiscool)