Egy olyan tanulmányt mutatunk be nektek, ami rávilágít, miért van szükség kiváló építőipari szakemberekre

2026. 03. 25. ács, burkoló, építkezés, építőipar, építőipari szakember, épületgépész, felújítás, Festo, mapei, Markovich Béla, oktatás, szakemberek, szakemberhiány, szakemberképzés, szakképzés, szakmunka, villanyszerelő

Kaszás Gábor

hirdetés

Két hónapot kell várni egy szakemberre, miközben egyre kevesebben választják ezeket a pályákat – az építőipar egyik legnagyobb problémája ma már nem a munka hiánya, hanem az emberhiány. Egy friss kutatás szerint a helyzet romlik, a szakma öregszik, és ha nem változik a pályaválasztási trend, hamarosan nem lesz, aki megépítse a jövő otthonait. Ez viszont egy dolgot biztosan jelent: aki ma szakmát tanul, annak szinte garantált a jövője.

Ha ma Magyarországon felújítanál egy lakást vagy építkeznél, átlagosan 56 napot kell várnod, mire egy szakember egyáltalán el tudja kezdeni a munkát. A Mapei friss, 2026-os országos kutatása szerint a szakemberhiány újra nő, és egyre jobban meghatározza az egész építőipar működését.

Ez nem csak az építkezéseket lassítja. Ez a jelenség már most hatással van arra is, hogy milyen szakmát érdemes választani, mennyit lehet keresni, és milyen jövő vár a mai középiskolásokra.

És itt jön a lényeg: a szakemberhiány mögött nem csak gazdasági okok állnak – hanem az oktatás, a pályaválasztás és a szakképzés helyzete is.

Egyre kevesebb szakember, egyre több munka

A kutatás szerint 2023-ban még 58 napot kellett várni egy szakemberre, 2024-ben ez lecsökkent 52 napra, majd 2025-ben 53 napra nőtt, 2026-ban pedig már 56 nap lett az átlagos várakozási idő.

Forrás: Mapei

Ez azt jelenti, hogy a helyzet nem javul, hanem újra romlik.

Ráadásul nem minden szakma érintett ugyanúgy. A legnagyobb hiány a következő területeken van:

generálkivitelezők: 63 nap

burkolók: 60 nap

kőművesek: 59 nap

Ezzel szemben például villanyszerelőre „csak” 39 napot kell várni.

Forrás: Mapei

A különbségek azt mutatják, hogy nemcsak kevés a szakember, hanem bizonyos szakmákban kritikus a hiány.

2026-ban az átlagos szakipari munkadíj pedig 9596 forint négyzetméterenként, ami persze országos szintén eltérő.

Forrás: Mapei

És itt jön a fontos kérdés: miért nincs elég szakember?

Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője szerint a gond egyik legfőbb oka az, hogy a fiatalok nem mennek építőipari szakmákba. Sőt, nem is feltétlenül a fiatalokkal van a probléma, hanem a szülőkkel.

A tapasztalat az, hogy sok szülő inkább irodai, „menedzser” jellegű pályák felé tereli a gyerekét, miközben a kétkezi szakmák háttérbe szorulnak. Ennek következménye, hogy:

a szakemberállomány elöregszik,

kevés az új belépő,

egyre nagyobb lesz a hiány.

Ez hosszú távon oda vezethet, hogy nem lesz, aki megépítse vagy felújítsa az otthonokat.

A válasz: oktatás, képzés, közösség

hirdetés

A probléma súlyát a piaci szereplők is látják. A Mapei például nemcsak anyagokat gyárt, hanem aktívan részt vesz a szakemberképzésben is.

A cég:

több mint 100 iskolával áll kapcsolatban,

szakmai képzéseket és workshopokat tart,

diákokat, szakembereket és tervezőket is oktat,

országos roadshow-kat szervez.

Ezen felül létrehozták a Magyar Építőipari Szakemberek Közösségét, amelynek létszáma 2025-re 10 650 főre nőtt, ami 31 százalékos bővülés egyetlen év alatt.

A cél egyértelmű: vonzóbbá tenni a szakmákat a fiatalok számára

Nemcsak kevés a szakember – minőségi gondok is vannak

A szakemberhiány egyik következménye, hogy nőtt a „kóklerek” aránya.

Ez azt jelenti, hogy egyre több olyan kivitelező jelenik meg a piacon, aki:

nem megfelelő szakmai tudással dolgozik,

gyorsan vállal munkát,

de a minőség nem garantált.

Illusztráció

Ez azért veszélyes, mert:

nehéz kiszűrni őket,

nem feltétlenül olcsóbbak,

komoly hibákat hagyhatnak maguk után.

Markovich Béla szerint a megrendelőknek ezért különösen fontos, hogy:

referenciákat kérjenek,

korábbi munkákat nézzenek meg,

ne csak az árat és a gyorsaságot figyeljék.

Ez is azt mutatja, hogy a jövőben nemcsak szakemberre, hanem jó szakemberre lesz igazán szükség.

Mit jelent ez neked, ha most választasz pályát?

A kép egyértelmű:

kevés a szakember,

sok a munka,

stabil a kereslet,

nőnek a bérek,

és hosszú távon is szükség lesz ezekre a szakmákra.

Ezért az építőipari szakmák ma már nem „B tervet” jelentenek, hanem egyre inkább tudatos választást.

Aki ma kőművesnek, burkolónak, villanyszerelőnek, vagy épp épületgépésznek tanul, az jó eséllyel olyan szakmát választ, amire évek múlva is szükség lesz.

hirdetés

A szakma választ téged, vagy te a szakmát? – Utánajártunk Nem mindegy, merre indulsz: a pályaválasztás a gazdaság egyik legfontosabb „láthatatlan motorja”.
Nem vagy lusta, csak túl sok az átmenet Tavaszi fáradtság idején különösen: miért érzed úgy, hogy szétesel, miközben „most kéne odatenni magad”
Ha már segítettél másoknak dönteni, most te jöhetsz – pályázz és nyerj Még több, mint egy hétig lehet pályázni erre a díjra. Mutatjuk, hogyan!
Megjöttek a rangsorok: kiderült, hol állsz a felvételin – most dől el minden Ez még csak „pillanatfelvétel”, még fontos döntés vár rád. Mutatjuk, mit kell tudnod!
Öt nap, egy osztály, egy miniállam Hogyan lesz a „fegyelemből” engedelmesség, és miért ijesztően könnyű ráharapni?
Józanok az őrültek között Nyolc ál-beteg, 12 kórház, és a pillanat, amikor a címke erősebb lett a valóságnál.
Most előny, de 2040-re elvárás lesz Az élethosszig tartó tanulás egyre inkább az életünk szerves részévé fog válni.
Már fiatalon vállalkoznál? – Mutatunk olyan szakmákat, amikkel ezt megteheted Bár az induló tőkét egyiken sem lehet megspórolni, bizonyos szakmákkal azért könnyebb vállalkozni.
11 nap ébren, és az agy elkezd álmodni nyitott szemmel Alvásmegvonás-rekordok története: a Times Square üvegkalitkájától a 17 éves fiúig, aki „csak” egy tudományos vásárra készült.
A megújult szakképzési rendszer „csodafegyvere” – így kell jól csinálni Duális képzés: amikor az iskola és a munkahely összeér. Hogyan működik, és mi köze van hozzá az MKIK-nek?
„Csak szóltunk” – a kísérlet, amely elvette a gyerekek hangját Monster Study (1939): hogyan lett egy elméletből hatalmi játszma, és miért fáj ma is kimondani?
A kísérlet, amely szétverte a „ne vedd ölbe” korszak illúzióját Harlow drótanyája, szőranyája és az a japán kismajom, aki egy plüssbe kapaszkodva mutatja meg, mi számít.