A történelem során nem egy embernek volt hazánkban szívügye az oktatás, többüknek pedig sikerült valóban meg is változtatnia azt. Következzen öt olyan neves személyiség, akik ezt sikerrel vitték végbe.

1. Szent István

Kép: magyarkurir.hu

Szent Istvánt általában mint államalapítót és a kereszténység elterjesztőjét ismerjük, de valójában az első iskolák alapítása is az ő nevéhez köthető. Az oktatás ebben a korban az egyház, elsősorban a kolostorok hatáskörébe tartozott, és amikor hazánk első királya elrendelte, hogy minden tíz falunak templomot kell építenie, ebbe az is beletartozott, hogy egy plébániai iskolát, úgynevezett fárai iskolát is fel kellett mellé húzni. Ezekben az iskolákban főleg vallásos ismereteket adtak át, de az írást és olvasást is el lehetett sajátítani.

2. Nagy Lajos

Kép: wikimedia.org

A lovagkirály, I. Lajos nem véletlenül érdemelte ki a „nagy” jelzőt: uralkodásának ideje a középkori Magyarország egyik fénykora volt. Emellett ő volt felelős az első magyar felsőoktatási intézmény, a Pécsi Egyetem alapításáért is. Az egyetem „értelmi szerzője”​ Koppenbachi Vilmos volt, Nagy Lajos egyik legfontosabb bizalmasa, a cél pedig nem volt más, mint az ország még közelebbi felzárkóztatása az európai hatalmakhoz, hogy a magyar diákoknak ne kelljen külföldre utazniuk azért, hogy egyetemre járhassanak. Maga az egyetem egyébként csak pár évtizedig működött (a második magyar egyetem, az Óbudai Egyetem 1395-ös alapításakor már nem létezett) és bölcsészetet illetve kánonjogot lehetett tanulni.

3. Mária Terézia

Kép: wikimedia.org

Bár Mária Terézia szerepe a magyar történelemben elég vitatott, az oktatási rendszer reformjában elért eredményeihez nem fér kétség. Ez a reform nem más, mint a Ratio Educationis, mely történelmi jelentőségű volt abból a szempontból, hogy előszőr szabályozta államilag a magyar oktatást, mely azelőtt teljes mértékben az egyház (és a szakképzés esetében a céhek) fennhatósága alatt állt. Bár Mária Terézia politikáját sok esetben, a Ratio Educationis-t is beleértve a felvilágosult abszolutizmus motiválta, ezek az intézkedések azonban sosem lépték át a feudális hatalmi struktúra határait, vagyis nem a polgárság kialakítására törekedtek, hanem arra, hogy az ilyen módon képzett szakembereket az állam, és azon keresztül az uralkodó szolgálatába állítsák. Ennek ellenére

a Ratio Educationis által felállított háromlépcsős (alap-, közép,- és felsőfokú oktatás) rendszer a mai napig meghatározza hazánk oktatását.

4. Eötvös József

Kép: wikimedia.org

Báró Eötvös József előszőr mint az 1848-as Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszter tűnt fel hivatalosan a magyar oktatáspolitikában, ez a szerepe azonban nem tartott sokáig. Később, 1867-ben a ’48-as miniszterek közül egyedül visszatért, mint az Andrássy-kormány tagja, ugyanazon tárca élén. Az ő munkásságához köthetők az olyan reformok, mint az általános tankötelezettség, a vallási szervezetek és az állam viszonyának rendezése, beleértve a zsidó vallás egyenjogúsítását és a nemzetiségek helyzetének tisztázása az oktatásban. A felsőoktatásra is nagy hatással volt, támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát alapított és egyetemi szintre emelte a mérnökképzést.

5. Klebelsberg Kuno

Kép: wikimedia.org

Annak ellenére, hogy munkássága kortársai körében, politikai oldaltól függetlenül vitatott volt,

Klebelsberg Kuno a 20. századi magyar oktatáspolitika legmeghatározóbb figurája, akinek szívügye volt a nép oktatása és az írástudatlanság megszüntetése.

Bár olyan reformok is az ő nevéhez köthetők, mint a lányoktatás vagy a tanárképzés reformja, legfontosabb intézkedése a népiskolák építése volt. A terveket már a háború alatt kidolgozta, a megvalósítással azonban 1925-ig várnia kellett, a következő három évben viszont 5000, téglából épült és palatetővel fedett tanyai tanterem létesült, ezekhez pedig a 20-as évek végétől még 1500 népkönyvtár is társult. A felsőoktatásban ugyanezt a filozófiát követte, célja az volt, hogy ne a gazdagok, hanem a tehetségesek járhassanak egyetemre. Mindennek a lényege pedig nem volt más, mint az, hogy hazánkat felzárkóztassa Európához.