Szinte általánosan elfogadott vélekedés, hogy pincér bárkiből lehet, mindenféle előképesítés nélkül. Ez lehet, hogy a sarki büfében így is van, viszont aki valami minőségibb helyen szeretne felszolgálni, annak jobb, ha a két tányér kivitelénél tovább terjednek a szakmai ismeretei. Ha valakinek ilyen aspirációi vannak, az jól teszi, ha elgondolkozik a vendégtéri szaktechnikus képzés elvégzésén. Havas Piroskát, a VIK Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti Baptista Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium szakmai igazgatóhelyettesét kértük meg arra, oszlassa el a pincérekről alkotott tévképzeteket.

Miben áll a vendégtéri szaktechnikusi képzés?

Ez egy ötéves technikusi képzés, vagyis egyszerre ad szakmát és érettségit is. Az első két évben – legyen szó vendégtéri-, szakács-, cukrász- vagy turisztikai technikusokról – mindenki ugyanazt tanulja és ezzel párhuzamosan készülnek az ágazati vizsgára, melyet a 10. évfolyam után kell letenni. A hátralévő három évben foglalkoznak elmélettel, olyan tárgyakat tanulnak, mint az étel- és italismeret és rendezvényszervezeti ismereteket is szereznek. A gyakorlati fronton pedig megismerkednek a terítés és a tálalás fortélyaival, megtanulják hogyan kell kávét főzni és koktélokat keverni, hogyan kell menüsorokat készíteni, milyen ételekhez milyen italok illenek.

Majd pedig nyáron, a 11. évfolyam elvégzése után jön egy 175 órás, duális partnernél letöltendő szakmai gyakorlat, ezt még 200 óra gyakorlat követi 11.-ben, végül az egészet 12.-ben még 200 órányi nyári szakmai gyakorlat koronázza meg. 13.-ban, mint mindenki más, ők is egy héten elméletet tanulnak, egy héten pedig gyakorlatoznak a tanév végéig. Mivel ők valóban profi felszolgálók, ezért nem ritkán (például a mi iskolánk diákjai esetében) olyan helyekről is lehet szó, mint a Gundel Étterem, a Rosenstein Étterem, a BPS üzletlánc, az Essendi vagy a New York Kávéház.

A duális képzésben a vendégtéri szaktechnikusnak készülő diákok milyen pozíciókba kerülnek?

Elsősorban pincérekként dolgoznak. Bárhova is kerülnek, teljes értékű munkatársként fognak dolgozni, a legtalpraesettebb diákokat pedig akár a rendezvényszervezésbe is bevonhatják. De legyen szó étteremről, szállodáról vagy bármilyen más helyről, a feladat mindig ugyanaz: a vendégek kiszolgálása.

Havas Piroska a VIK diákjaival

Az ismertetett képzés elvégzése nélkül is ki lehet tanulni a pincérkedést?

Szerintem a pincér, mint szakma, elég rossz módon él a köztudatban, szinte már-már degradálva van. Ha megkérdezünk valakit az utcán, valószínűleg azt fogja mondani, hogy bárki ki tudja tanulni a pincérkedést 2–3 nap alatt. A valóság ezzel szemben az, hogy

ez a szakma jóval több annál, mint hogy valaki össze tud-e fogni 3 tányért és kivinni a vendég elé.

Nagyon fontos kompetenciákkal kell rendelkezni és nagyon nagy előrelépési lehetőségek vannak.

Egy pincér az üzlet arca, ő találkozik a vendéggel, kommunikál vele, ő szolgálja ki az ott tartózkodása során. Részletekbe menően ismernie kell az adott étterem működését ahhoz, hogy ételt, italt – akár az idény figyelembevételével – tudjon ajánlani, vagy akár tájékoztatást adni arról, hogy egy fogás milyen összetevőkből készül, vagy hogy egy ételhez milyen bor illik leginkább. Ezenfelül pedig nem utolsó a kellő empátia, nyelvtudás, stressztűrés és problémamegoldó képesség sem. Ha ezek mind megvannak valakiben, akkor egész biztosan jó vendégtéri szaktechnikus válik majd belőle.

Milyen karrierlehetőségek rejlenek ebben a képzésben?

Az igazság az, hogy a pincér látja át a legjobban egy étterem működését, emiatt pedig egyértelműen kijelenthetem, hogy

ez a szakma NEM zsákutca.

Aki megfelelő képességekkel és ambíciókkal rendelkezik, az simán lehet akár üzletvezető is. De olyan is van, aki valamire specializálódik, például profi barista vagy sommelier válik belőle.

A diákjaink körében pedig gyakori jelenség, hogy a duális képzőhely a gyakorlati idejük letelte után marasztalja őket, ami elég komoly löketet ad a karrierjük elkezdéséhez.

Önök hogyan próbálnak változtatni a szakma negatív megítélésén?

Nyílt napokkal küzdünk ez ellen, bemutatjuk a szakmában rejlő lehetőségeket, a duális partnereink pedig hasonló módon próbálják népszerűsíteni. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a pincér szakma tényleg nem arról szól, hogy kiviszünk pár tányért néha, ennél sokkal többet kell letenni az asztalra – átvitt értelemben is szó szerint is.

A többi vendéglátós szakmához képest milyenek az anyagi lehetőségek?

Ha a szakácsok és a cukrászok kontextusában nézzük ezt a kérdést, szerintem jók. A borravaló jelentős faktor lehet, viszont a szervizdíj bevezetésével, ami rendszerint 15 százalék szokott lenni, a jattolás egyre inkább a háttérbe szorul. Ezen felül természetesen helye válogatja, és bár nagy a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetések között, ez főleg a hely típusától és színvonalától függ. Mindentől függetlenül viszont én azt mondanám, meg lehet belőle élni.