Képzeld el, hogy a szüleid fel akarják újítani a házat: festés, burkolás, villanyszerelés. Minden szép és jó, amíg nem derül ki, hogy a mester, akit megbíztak, csak félig ért a munkához. Ilyenkor szokták azt mondani: „kontármunka” készült. Ez azt jelenti, hogy olcsón, gyorsan, de rosszul csinálják meg, és utána drágább kijavítani, mint amennyit spóroltak rajta.

Az építőanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Mapei minden évben megnézi, mennyire bíznak az emberek az építőipari szakemberekben. Az idei felmérésből kiderült, hogy egy ötfokú skálán átlagosan 3,6-ra értékelték őket a magyarok. Ez kb. közepes osztályzatnak számít: nem tragikus, de nem is túl meggyőző. Jó hír viszont, hogy tavalyhoz képest kevesebben jártak pórul, vagyis kevesebben találkoztak kontármunkával.

A rossz hír az, hogy ha valaki mégis kontárba futott, annak sokkal drágább lett a tanulópénz. Az átlagos kár összege már több mint 840 ezer forint volt – ennyiből egy kisebb felújítást simán ki lehetne hozni, ha elsőre rendesen megcsinálnák. Ráadásul nem mindegy, hol élsz: a Dunántúlon sokkal nagyobb károkról számoltak be, mint például az Észak-Alföldön.

Az is érdekes, hogy nem minden szakmát ítélnek meg egyformán. A villanyszerelők, gépészek és víz-gázszerelők általában jobb osztályzatot kaptak, míg a generálkivitelezők (akik az egész felújítást megszervezik) gyengébben szerepeltek. Vagyis az emberek inkább bíznak abban, aki konkrét, szakmai munkát végez, mint abban, aki mindent kézben akar tartani.

Összességében tehát javult a helyzet, de még mindig sok a probléma. Egyre kevesebben esnek bele a kontárcsapdába, de akik igen, azoknak sokba kerül a kijavítás. A tanulság egyszerű:

nem mindig az a legjobb, aki a legolcsóbban vállalja a munkát.

Érdemes utánanézni, kivel dolgozol, kérni referenciát, és nem félni számlát kérni. Így kisebb az esélye annak, hogy az „álomfelújításból” bosszúság legyen.

Markovich Béla leszögezte, a kontárok ellen folyamatos a harc, és ennek ellenére állítja: az építőipari szakmák mindegyik tartogat olyat, amely vonzó lehet a diákok számára. A Mapei ügyvezetője erről korábban a Szakmaverzum 7Dasy podcast-jében is hosszabban beszélt.

Miért érdemes építőipari szakmát választani?

Most pedig a megintcsak a Szakmaverzum kérdésére válaszul üzent az építőiparban tanulóknak, illetve azoknak az általános iskolásoknak is, akik kacérkodnak a területtel.

Markovich Béla szerint azért is érdemes elgondolkodni az építőipari szakmákon, mert ez a terület nemcsak biztos megélhetést adhat, hanem olyan hivatást is, amelyre egy életre büszkék lehetünk.

„Ha egy szakember jól dolgozik, az, amit alkotott, ott marad évtizedekig. Vissza lehet vinni a gyerekeket, megmutatni: nézd, ezt a házat én építettem, azt a teraszt én csináltam”

– mondta.

Miért jó választás az építőipar?

 Maradandót alkotsz – amit létrehozol, az évekig, akár évtizedekig megmarad.
 Jó kereseti lehetőségek – a bérek ma már versenyképesek, és bár változhatnak, stabil megélhetést nyújtanak.
 Sokféle szakma közül választhatsz – kőműves, burkoló, villanyszerelő, festő… mindegyikre szükség van.

Mit tanácsol a tanulóknak?

Markovich Béla szerint az iskolai oktatás mellett fontos, hogy minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzetek.

„Menjetek el nyári munkára szakemberekhez, dolgozzatok mellettük akár segítőként is – így valódi tudást lehet szerezni Aki így tesz, annak sokkal könnyebb lesz elindulni a pályán, amikor kilép az iskolapadból” – mondta. Hozzátette:​

„ne vállalkozzatok rögtön önállóan! Előbb gyűjtsetek tapasztalatot, tanuljatok a tapasztalt mesterektől, és csak utána álljatok saját lábra”.​

„Ha nem akarsz egész nap irodában ülni, és inkább kétkezi munkával, de értékes, maradandó dolgokat szeretnél létrehozni, akkor válaszd az építőipart. Itt meg tudod mutatni, mire vagy képes, és büszke lehetsz a munkádra” – üzente a pályaválasztás előtt állóknak.​