A felnőttképzés egyre nagyobb szerepet kap az emberek életében: az életen át tartó tanulás jegyében mindenkinek érdeke, hogy frissen tartsa a tudását. Salusinszky András, a BSZH Külkereskedelmi Technikum igazgatója és felnőttképzési szakértő szerint a felnőttképzés lehetőség, a szakma nyelvvizsgával kombinálva tuti kombó, a Szakmaverzumnak adott interjúban pedig beszámol a budapesti felnőttképzés helyzetéről, lehetőségeiről és jövőjéről.

Salusinszky András – Fotó: linkedin.hu

Mi a felnőttképzés fő célja Budapesten?

A legfontosabb küldetése, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a tudás megszerzését – életkortól függetlenül. Budapest gazdasági központ, itt találkoznak a legkülönfélébb ágazatok és igények, ezért a felnőttképzésnek egyszerre kell rugalmasnak, korszerűnek és inkluzívnak lennie. A BZSH Külkereskedelmi Technikumban, a Studio Italiában és a Seniorok Nyelviskolájában nap mint nap tapasztalom: a tanulásnak soha nincs vége. Az érettségi utáni fiataloknak ugyanúgy szükségük van a nyelvtudásra és a szakmára, mint a felnőtteknek, akik újrakezdenek vagy továbblépnek.

Mely csoportok vannak a legtöbben a felnőttképzésben Budapesten?

Elsősorban a 25–40 év közötti korosztály a legaktívabb, de egyre több 50 év feletti, sőt nyugdíjas is részt vesz képzéseken. Csodálatos látni, mennyire lelkesek azok, akik életük hatodik vagy hetedik évtizedében vágnak bele új nyelvek tanulásába. Évente több tízezren vesznek részt budapesti felnőttképzésekben – és itt nagyon fontos megemlíteni:

két szakma megszerzése mindenki számára ingyenes. Ez óriási lehetőség, amit sokan még mindig nem használnak ki.

Miért vesznek részt ezek az emberek a felnőttképzésben?

A legfőbb ok, hogy biztonságot ad: aki tanul, az nem marad le. Van, aki munkahelyet váltana, van aki új karriert építene, és van, aki egyszerűen fejlődni szeretne.
Budapesten különösen igaz, hogy a nyelvtudás a kulcs. Aki beszél angolul, németül vagy olaszul, annak sokkal több lehetősége van. Ezért minden képzésben – akár szakképzésről, akár felnőttképzésről van szó – hangsúlyozzuk:

a szakma mellé kell a nyelvtudás is.

Megszólítják-e azokat, akik maguktól nem jelentkeznek?

Ez az egyik legfontosabb feladatunk. A hátrányos helyzetűek, tartós munkanélküliek, kisebbségek sokszor nem mernek lépni. Budapesten ráadásul a társadalmi különbségek nagyon élesen megjelennek. Mi ezért mindig nyitunk: a technikumainkban, a felnőttképzésben és a nyelviskolákban is igyekszünk olyan programokat kínálni, amelyek elérhetők és befogadók.

Mindenkit várunk – és azt üzenjük: a tanulás esély mindenkinek.

Hogyan biztosítják a piacképes tudást?

Budapesten a rugalmasság a legfontosabb. A szakképzés és a felnőttképzés kéz a kézben jár: van, aki fiatalon szakmát szerez, majd később felnőttképzésben frissíti tudását, és fordítva. A módszereink gyakorlatorientáltak, sokszor céges partnerekkel közösen dolgozunk. És minden képzésben megjelenik a nyelvtudás, a digitális kompetencia és a problémamegoldó készség fejlesztése – mert ezek nélkül nincs érvényesülés.

Mely készségek hiányoznak leginkább az emberekből?

Leggyakrabban a digitális tudás és a nyelvtudás hiányzik. Ezeket ma már nem lehet megkerülni. Ezért minden képzésünknél beépítjük ezeket a készségeket a tananyagba, mert aki ezekben lemarad, az a munkaerőpiacon is hátrányt szenved.

Mely ágazatokból érkeznek a tanulók, és hova szeretnének eljutni?

Sokan jönnek a vendéglátásból, kereskedelemből, de szívesen váltanak az IT, logisztika vagy egészségügy felé. A fővárosban különösen erős a kreatív iparágak és a nyelvek iránti érdeklődés is. Budapest abban különleges, hogy itt a piac nagyon gyorsan reagál – a tanulók szinte azonnal érzik, hogy mely területeken tudnak elhelyezkedni.

Van-e terelés a hiányszakmák felé?

Igen, de nem kényszerként. Inkább úgy, hogy rámutatunk a lehetőségekre. Például Budapesten óriási a hiány informatikusokból, logisztikai, egészségügyi szakemberekből. Ha valaki ezekre a pályákra készül, biztosan talál munkát. A mi feladatunk az, hogy megmutassuk: merre érdemes elindulni, és hogy

a nyelvtudással kombinált szakma szinte garancia az elhelyezkedésre.

A felnőttképzésben a hátrányos helyzetűen számára is van hely?

A felnőttképzés akkor tölti be a szerepét, ha mindenki számára nyitott. A budapesti sokszínűség – kisebbségek, hátrányos helyzetű fiatalok, elítéltek, bevándorlók – egyszerre kihívás és lehetőség. A mi üzenetünk egyszerű: bárki, bármikor visszaülhet az iskolapadba, és megszerezheti a tudást, amire szüksége van.

Vannak duális képzési lehetőségek is?

Budapesten óriási előny, hogy rengeteg cég van jelen. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek ne csak „tankönyvből” tanuljanak, hanem valós vállalati környezetben.

A duális modell kulcs: itt a tanuló a gyakorlati tudást is megszerzi, és azonnal be tud lépni a munka világába.

Hogyan követik a gazdaság igényeit?

Mindig két szempontot követünk: országos szabályozás és helyi piaci igény. Budapesten szerencsére a cégekkel való kapcsolat nagyon élő – így gyorsan tudunk reagálni. Ha egy iparág új készségeket kíván, azt hamar be tudjuk építeni a képzésbe.

Használnak, illetve terveznek használni mikrotanúsítványokat?

Ezek a jövő tanulási formái. Lehetővé teszik, hogy valaki célzottan, rövid idő alatt szerezzen igazolt tudást. Budapesten, ahol az emberek gyakran munka mellett tanulnak, ennek különösen nagy szerepe van.

Ön hogyan látja a budapesti felnőttképzés jövőjét?

Én rendkívül optimista vagyok. Budapest lehet az a központ, ahol a szakképzés és a felnőttképzés kéz a kézben, rugalmasan, modern formákban működik. A két ingyenes szakma lehetősége, a nyelvtudás fontosságának felismerése, a cégekkel való együttműködés és a mikrotanúsítványok bevezetése mind azt mutatják: a felnőttképzés jövője nemcsak stabil, hanem izgalmasan fejlődő is.

Ugyanakkor fontosnak tartom a magán felnőttképzők rehabilitálását is. Az elmúlt 30–40 évben rengeteg olyan szakmai műhely épült fel Budapesten, amelyek a mindenkori kormányoktól függetlenül, saját tapasztalatból és nemzetközi kapcsolatokból merítve halmoztak fel tudást.

Ezt a tudást kár lenne parlagon hagyni – integrálni kell a közös szakmai térbe.

Nagyon remélem, hogy a jövőben a felnőttképzésben csökken az állam részvétele, és inkább a képzésben részt vevők támogatásával több hely jut az autonóm, innovatív, régóta működő műhelyeknek. Ha ez megtörténik, Budapest valóban példát mutathat arra, hogyan lehet a tanulás egész életen át tartó, befogadó és piacképes.