Érdekel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar? Akkor ne is lapozz tovább, a Nemzeti Agrárszakképzési Kamara gondozásában megjelent Agrárszakma iránytű kiadvány mindent tartalmaz, amit tudnod kell ezekről a szakmákról. Székely Erika, a NAK igazgatója pedig elmond mindent, amit erről a kiadványról és a hazai mezőgazdaság helyzetéről tudni kell.

Mi indíttatta Önöket arra, hogy megjelentessék ezt a kiadványt?

Sok éves előkészület után 2020-ban megújult a szakképzés, az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ-t) felváltotta a Szakmajegyzék. A szakképzésben oktatható alapszakmák száma így 179-re módosult, melyeket 25 ágazatba soroltak be, ezek közül kettő tartozik hozzánk teljes egészében: a mezőgazdaság és erdészet, illetve az élelmiszeripar, valamint hozzánk kapcsolódik még a környezetvédelem és vízügy is, így összesen 28 szakmát mutatunk be a kiadványunkban. Bár az IKK oldalán ezek a szakmák le vannak írva, mi viszont úgy gondoltunk, hogy szükség van arra, hogy külön is népszerűsítsük őket. A füzetben ezekkel a szakmákkal foglalkozunk, mert jelenleg a mezőgazdaság általában nem az első helyen áll a fiatalok pályaválasztási opciói között, amin szeretnénk változtatni.

Miről lehet olvasni ebben a kiadványban?

Benne van minden agráriummal kapcsolatos szakma leírása annak megfelelően, hogy milyen érdeklődésű fiataloknak ajánlott, hogy mivel foglalkozik, valamint, hogy mely hol tudnak majd munkát vállalni az adott szakmával a végzettek.

Önök szerint miért fontos ma az agrárszakképzés?

Sokat lehet hallani, hogy Magyarország agrárország. Régi hagyományai vannak a földművelésnek, az állattenyésztésnek, az élelmiszer-előállításnak. Nem mehetünk el amellett sem, hogy a mezőgazdaság a változás korát éli, így például a digitalizáció sok új lehetőséget rejt magában, sőt – a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar megköveteli, hogy a dolgozók az új készségeket elsajátítsák.

Sokan beleszületnek az ágazatba, a technológiai fejlődés miatt viszont ma már nem elég csupán a családi tradíciók és tapasztalatokra építeni, a szakmát meg kell tanulni, hogy az új technológiát tudjuk alkalmazni és valóban jól képzett szakemberek kerüljenek ki a szakképzésből. Szerintünk az ilyen szakembereké a jövő az agráriumban.

Ön szerint hogyan lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt az ágazatot?

Az Agrárközgazdasági Intézettel (AKI) együttműködve évek óta végzünk kutatásokat, felméréseket arra vonatkozóan, hogy mi vonzza be az agrárszakképzésbe a gyerekeket. Azt tapasztaljuk, hogy a tanulók egy része ezzel foglalkozó családokból jön, másik részüket érdekli a szakma és ezért választja az agrárszakképzést, de vannak sokan, akik gyengébb tanulmányi eredménnyel kerülnek be az intézményekbe. A felmérések szerint a legnagyobb részben a szülők, őket követően pedig az osztályfőnökök játszák a legnagyobb szerepet a diákok pályaválasztásában, ezért hozzájuk és a diákokhoz is szólni akarunk.

Míg az első két csoporttal inkább a megfelelő tájékoztatás válik be, addig a gyerekeknél az a célravezető, ha személyes tapasztalatot szereznek a témában, esetleg saját két kezükkel is ki tudják próbálni az adott szakmát. Nekik számos programunk mellett egyhetes nyári táborokat szervezünk, ahol különféle szakmákat próbálhatnak ki, gazdaságokat, tanműhelyeket látogathatnak, vármegyei szakképzési referenseink pedig az agrárszakképző intézményekkel, iskolákkal együttműködve az általános iskolai tanároknak, osztályfőnököknek és a szülőknek tartanak tájékoztató fórumokat, szülői értekezleteket, ahol ők is megismerkedhetnek az agrárszakképzésben rejlő lehetőségekkel. Egyre jobb visszajelzéseket kapunk, a gyerekek egyre inkább érdeklődnek az agrárium iránt.

A digitalizáció korában hogyan látják Önök a mezőgazdaság helyzetét?

Azt látjuk, hogy az olyan szakmák, mint a mezőgazdasági gépész, melyek a modern technológiai eszközök kezelésével, karbantartásával függnek össze, nagyon felértékelődtek – ezek most a legnépszerűbb szakmák. Az élelmiszeriparban ugyanez a helyzet, már egy pékségben is elengedhetetlenek a digitális készségek. Ezért törekszünk arra, hogy a szakképzés minél jobban lépést tudjon tartani ezekkel a változásokkal, mind a tananyag, mind az eszközpark szintjén.

Nagy segítséget nyújtanak a gyakorlati tudás megszerzésében a duális partnerek, ahol a diákok munkahelyi közegben szerezhetnek tapasztalatokat, a modern eszközök kezeléséről és arról mi vár a tanulókra a munka világában.

Milyen trendek figyelhetők meg ezekben az ágazatokban?

Vannak olyan szakmák, mint például a hentes és húskészítmény készítő vagy az erjedés és üdítőital-ipari technikus, amelyek a szakképzés keretein belül kevésbé népszerűbbek, viszont érdekes módon a felnőttképzésben valamelyest pótlódik ez a tanulói kör. Az alapszakmák általában szélesebb körű tudást próbálnak átadni a diákoknak, a munkaerőpiac viszont sokszor a specializáltabb tudást igényelné: például az édességiparon belül a csokoládé, vagy a pékeknél a mentes termékek készítése.

Mi ma a hazai agrárszakképzés erősségei és gyengéi?

A gyengéi közé tartozik például, hogy még mindig élnek a mezőgazdasággal kapcsolatos negatív, gyakran pejoratív sztereotípiák. Ezen felül gondot okoz a korai iskolaelhagyás is – és itt a kutatások szerint sokkal nagyobb veszélyt jelent a szociális háttér, mint a tanulási készség hiánya. A lemorzsolódás országos átlagban 9 százalék körüli, de az ország egyes területein, például Nógrád megyében eléri a14 százalékot. Szakmákra lebontva a legnagyobb lemorzsolódás a pék és a kistermelői élelmiszerelőállító képzéseken tapasztalható. A gyengeségek közé sorolható, hogy bár számos fejlesztés valósult meg az iskolákban, sok intézmény szorul további fejlesztésre, főleg a digitális infrastruktúra és a modern technológiát szemléltető eszközpark terén. Sok a hátrányos helyzetű diák, és sokan hiányos tudással érkeznek a szakképzésbe, amit itt kell pótolni, ebben viszont sokat segítenek az olyan programok, mint például a Dobbantó program.

Az agrárszakképzés fő erőssége, hogy az iskolák képzési kínálata lefedi a munkaerőpiac keresletét, annak ellenére, hogy még mindig vannak hiányszakmák, és olyanok is, amelyek csak felnőttkorban válnak népszerűvé. Az intézményekben elhivatott oktatók vesznek részt a képzésekben. A felnőttek is egyre többen vesznek részt a szakmai oktatásban és szakmai képzésekben. A tanműhelyek, tangazdaságok, duális képzőhelyek, ágazati képzőközpontok, lehetővé teszik egy-egy szakma színvonalas oktatását. A duális képzésben a diákok valós körülmények között készülhetnek fel a szakmákra, így az életben is használható gyakorlati tapasztalatokat szereznek. Ez egy olyan piacképes tudás, melyet aztán a munka világában is sikeresen kamatoztathatnak majd.

Azt is megtanulják, hogyan kell dolgozni: ez pedig egy nélkülözhetetlen képesség.

2024-ben a kormány az agrárszakképzés fejlesztésére 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott 19 intézménynek bemutatóüzemek létesítésére a tavaly meghirdetett Vidékfejlesztési Program keretében, ami hozzájárul az intézmények modernizációjához és ahhoz, a tanulók modern körülmények között készülhessenek fel a szakmájukra.

Milyen fejlesztések várhatók, vagy szükségesek az agrárszakképzésben?

Kamarai oldalról megerősítjük a pályaorientációs tevékenységünket, erre szeretnénk minél több forrást fordítani. Az iskolák oldaláról fontos a problémamegoldás, a rugalmasság, együttműködési készség vagy a komplex gondolkodásra való felkészítés megerősítése, melyeket ma a munkavállalók elvárnak. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására is nagy szükség van az olyan programok kiterjesztésével, mint a műhelyiskolák vagy a Dobbantó program és az ehhez szükséges pedagógiai háttér biztosítása: a lemorzsolódást ugyanis minél gyorsabban orvosolni kell.

Bővíteni szükséges a szakmai pedagógus-továbbképzési lehetőségek körét is annak érdekében, hogy ők is felkészültek legyenek az ágazatban megvalósuló fejlődésekkel, trendekkel, folyamatokkal. A kamarai lehetőségeinkhez mérten tudunk és próbáljuk segíteni a gyakorlati tapasztalatszerzést azzal, hogy szakmai rendezvényekre, mezőgazdasági üzemekbe juttatjuk el a szakképzésben részt vevő diákokat és tanáraikat. Fontos emellett, hogy az iskolai és a duális képzőhelyek szakmai kapcsolata megerősödjön, amihez szeretnénk hozzájárulni közös tapasztalatcserét segítő rendezvények, workshopok, üzemlátogatások megszervezésével.

A kiadvány ide kattintva érhető el.