Majdnem 3 milliárd forintot nyert el a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum a „BMSzC komplex fejlesztése” nevű projekt megvalósítására. A projekt keretében két iskola felújítását és energetikai korszerűsítését, valamint a centrum minden iskolájára kiterjedő eszközfejlesztést is terveznek.

Viszkok Mihály, a BMSzC kancellárja köszöntő beszédében elmondta, hogy ez a program hatalmas lehetőség a centrum minden iskolája, valamint annak oktatói és tanulói számára. Kiemelte, a Centrum célja, hogy olyan fiatal szakembereket képezzenek, akik képesek az élethosszig való tanulásra, megújulásra, a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Továbbá rendelkezzenek az elvárt munkavállalói kompetenciákkal, versenyképes szakképesítést szerezzenek, mely megfelel a Szakképzés 4.0 stratégia elvárásainak.

„Meggyőződésünk, hogy a munka világában jól felkészült, széles látókörrel rendelkező, folyamatosan megújulni képes szakemberekre, a munkaerőpiaconpiacon eladható szakmákra van szükség”

– emelte ki a kancellár, majd hozzáette, hogy a gyakorlatorientált oktatás a legcélravezetőbb, előtérbe helyezve a kooperatív megoldásokat, a tudásmegosztást, a gyakorlatokat és a projektszemléletet.

Viszkok Mihály, kancellár

Viszkok Mihály elmondta, hogy a BMSzC által elnyert, majdnem 3 milliárd forintos támogatásból eszközfejlesztést, valamint egy olyan tanulói környezet kialakítását tervezik, mely vonzó a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára. Infrastrukturális fejlesztések is tervben vannak, melynek keretében két iskola, a Neumann János Informatikai Technikum és a Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Technikum épületei fognak megújulni, energiatakarékosabbá válni.

A kancellár a szakmaverzum.hu kérdésére elárulta, nagyon szerencsésnek tartja, hogy az eszközfejlesztésből a centrum minden iskolája részesülni fog majd, és minden szakma oktatásában jelentős segítség lesz majd.

Pölöskei Gáborné, helyettes államtitkár

„Jeles alkalomról van szó” – kezdte beszédét Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, majd hozzátette:  „itt az ideje, hogy mérlegeljük, mi a feladatunk, hova jutottunk, és mi lesz a jövőben.”  Elmondta, hogy

a Szakképzés 4.0 stratégia immár 4 éve indult, és három lábon áll: a humán erő, a tartalom és módszertan, maga az iskola, valamint a 21. századi infrastruktúra.

Kiemelte, hogy a humán erő terén nagy előrelépések történtek, beleértve a jelentős bérfejlesztést, a teljesítményértékelési rendszert és az oktatók továbbképzését. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy a továbbképzések nélkül a tanárok nem tudnak lépést tartani ennyi újítással, veszélyeztetve az oktatás minőségét. A szakmaverzum.hu kérdésére azt is elmondta, hogy a továbbképzés minden tanárnak kötelező az elkövetkezendő 6 évben, enélkül nem is taníthatnak tovább.

Pölöskei Gáborné azt is kifejtette, hogy a tananyag tartalma is sokat változott, mely folyamatban jelentős szerepe volt a vállalatoknak, gazdasági szereplőknek, akik sokat segítettek a korszerű és piacképes oktatás kialakításában. A módszertannak is változnia kellett, mondta a helyettes államtitkár, hiszen a mai gyerekeket máshogyan kell oktatni. Ezzel kapcsolatban kiemelte a projektoktatás bevezetését.

Kérdésünkre kifejtette, hogy ez egy újfajta, pár éve bevezetett módszertan, melynek keretében tantárgyak helyett inkább egy-egy projekt megvalósítását tűzik ki célként, akár egyénileg akár csoportban. Lapunknak még azt is elárulta, hogy ez a módszer nagyon népszerű, a diákok pedig nagyon élvezik.

Szót ejtett a digitalizációról is, kiemelve, hogy a járványidőszak rákényszerítette az iskolákat és az oktatókat arra, nagyobb hangsúlyt fektessenek a digitális oktatásra, a digitális tartalmak fejlesztésére. Az infrastruktúráról elmondta, hogy ezek a fejlesztések nélkülözhetetlenek a fiatalok számára vonzó környezet kialakításához.

„Hiszen nem mindegy, milyen épületbe jönnek megnézni, hogy majd itt mit lehet tanulni”

– mondta, kiemelve, hogy egy épület hangulata sokat elárul arról, az adott iskolában milyen oktatás folyik. Az eszközfejlesztés pedig, hangsúlyozta, főleg egy informatikával foglalkozó technikum esetében, elengedhetetlen a minőségi oktatás biztosításához.

Nyul Zoltán, helyettes államtitkár

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy érdemes rövid- és hosszútávon is gondolkodni az ilyen beruházásokon. Kifejtette, hogy rövid távon a beruházási források hatékony felhasználása fontos, hosszú távon pedig a hatékony, minőségi üzemeltetés, valamint a városi környezetbe való esztétikus illeszkedés – a ráfordított energia megtérül, emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy egyaránt fontos, hogy a közintézmények pozitív irányba változtassanak a környezetükön, az oktatók és a diákok számára pedig ideális legyen a tanításhoz és tanuláshoz.

„Ha egy valamit kell választanom, hogy mi az, ami egy projektet jó irányba tud vinni, akkor az együttműködést választanám, az együttműködés nélkül egy projekt se tud sikeres lenni”

– mondta.