_
hirdetés
_
hirdetés
A Szakképzési törvény az utóbbi időkben nagyot változott. Mondhatni, történelmi folyamatok zajlanak a területen. Megemelt bérek, megváltozott státuszok és a Szakképzés 4.0 stratégia. A törvényalkotás persze nem áll meg.
Az Országgyűlés honlapján szúrtuk ki, hogy 2020. november 24-én benyújtották az Országgyűlés elé a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/13956. számú törvényjavaslatot, amely a tervek szerint összesen 26 törvényt módosít, köztük a felsőoktatási és a szakképzési törvényt is.
_
hirdetés
_
hirdetés
A törvényjavaslat indoklása értelmében a szakképzési törvényben pótlásra kerülnek a programkövetelmények honlapon való megjelenítésének és azok archiválásának garanciális szabályai. Ez azért fontos, mert a felnőttekhez kapcsolódó, mindenféle képzés alapja a programkövetelmény.
A javaslat emellett rögzíti, hogy a pótszabadság a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő munkakört betöltő személyekre vonatkozik, és nem függ a munkáltató akaratától. Ez rátok nem vonatkozik, de közvetve titeket is érint, hogy a 0-24-es szolgálatban lévő portás vagy a hullafáradt oktató mennyi szabadságot kaphat.
A szakképzési hozzájárulás tekintetében igénybe vehető adókedvezménynél alkalmazandó vetítési alap esetében pedig egyértelművé teszi a törvényjavaslat, hogy az a szorzóval azonos mutatót jelent. Ez is fontos hír azoknak a cégeknek, ahova gyakorlatra fogsz menni.
A változások – a szakképzési törvény tekintetében, a javalat elfogadása esetén – 2021. január 1-jén lépnek hatályba.