Megérkezett a HVG legfrissebb, 2026-os felsőoktatási rangsora, amely sok középiskolásnak fontos kapaszkodót adhat a továbbtanulás tervezéséhez. A lista élén – akárcsak tavaly – idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végzett. A dobogón közvetlenül mögötte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), harmadik helyen pedig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) áll.

A rangsor két nagy területet vizsgál: hallgatói kiválóságot és oktatói kiválóságot. Ezek többféle tényezőt foglalnak magukba – például a felvételi pontátlagokat, a nyelvvizsgások arányát vagy épp azt, hogy mennyire képzettek az egyetem oktatói.

Hallgatók szerint az ELTE a legvonzóbb

A hallgatói teljesítmény szempontjából idén az ELTE került a lista élére. Ebben olyan mutatók számítottak, mint:

 hányan jelölték első helyen az adott egyetemet,
 milyen átlagponttal vették fel a jelentkezőket,
 milyen arányban rendelkeznek a jelentkezők nyelvvizsgával,
 mennyi a kiemelkedő középiskolai eredményű diák.

Ebben a versenyben az ELTE lett az első, a második helyre a BME, a harmadikra pedig a Corvinus Egyetem került.

Oktatóik miatt a Szegedi Tudományegyetem emelkedett ki

Az oktatói kiválóság rangsora most különösen érdekes, mert itt nem a BME vagy az ELTE állt az élen, hanem a Szegedi Tudományegyetem. Itt a következő szempontokat vizsgálták:

 egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra hány hallgató jut,
 mennyi az ilyen magas képzettségű oktató száma,
 milyen arányban rendelkeznek tudományos fokozattal,
 hány oktató rendelkezik MTA-címmel.

Ezek alapján íme a TOP 10. Érdekesség, hogy a negyedik helyen kettő, a hetediken pedig három intézmény osztozik.

1.  1. Szegedi Tudományegyetem
2.  2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
3.  3. Debreceni Egyetem
4.  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem
5.  4. Károli Gáspár Református Egyetem
6.  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
7.  7. Miskolci Egyetem
8.  7. Pannon Egyetem
9.  7. Pécsi Tudományegyetem
10.  10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A rangsor nem tartalmazza az összes hazai felsőoktatási intézményt. Kimaradtak például:

 a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)
 a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)
 és más, kisebb, hitéleti vagy művészeti fókuszú intézmények.

Szintén nem rangsorolták azokat az egyetemeket vagy főiskolákat, ahol: kevesebb mint 25 oktató, vagy kevesebb mint 500 hallgató tanul.

Miért fontos mindez egy középiskolásnak?

A továbbtanulásnál sokat számíthat, milyen erős az adott egyetem szakmailag, mennyire versenyképesek a hallgatói, és milyen háttértudással rendelkeznek az oktatók. A rangsor nem írja le a teljes igazságot – hiszen mindenki más szempontok alapján választ –, de jó kiindulópont lehet azoknak, akik most próbálják megtalálni a számukra legjobb irányt.