Kedd reggel, 8:02. A tanár már a táblánál. A diákok ülnek, de valójában lebegnek – félálomban, kócosan, a padra csuklott fejjel, mint egy zombisorozat díszlete. Valaki épp a kávés termoszba kapaszkodik, mások csak próbálják kinyitni a szemüket. És ekkor elhangzik az első mondat: „Mindent tegyetek el az asztalról, vegyetek elő egy lapot, A csoport, B csoport…”

Teljesen jogos a belső sikoly: „Tanárnő… ilyenkor még nincs agyam!”

De mi van, ha ez nem csak egy kamasz nyafogás?

Az, hogy a kamaszok későn kelnek, nem lustaság – hanem biológia. A kutatások szerint a serdülőkor alatt a cirkadián ritmus, azaz a biológiai óra késik. A melatonin, az alvást segítő hormon később kezd el termelődni este – és később áll le reggel. Ezért történik meg az, hogy a tinédzser 23:00-kor még vígan csetelne, de reggel 7-kor a saját nevét se tudja leírni (Carskadon et al., 2004).

És ez nem csak az ébrenlétről szól

A késői iskolakezdés pozitív hatásait számos országban vizsgálták – és a tanulmányok szerint a késleltetett kezdési idő:

 növeli az iskolai teljesítményt,

 csökkenti a hiányzásokat,

 javítja a hangulatot és a mentális egészséget,

 sőt: kevesebb közúti baleset történik ott, ahol később kezdődik az iskola (Wheaton et al., 2016).

Egy amerikai kutatásban például azokat a középiskolákat vizsgálták, ahol 8:30-ra tolták ki a reggeli becsöngetést.

Az eredmény? Jobb jegyek, kevesebb depressziós tünet, jobb alvásminőség.

Akkor miért van még mindig reggel 8-kor matek?

Rövid válasz: mert így szoktuk meg.

Hosszabb válasz: mert a felnőttek munkaidejéhez igazítják az iskolát – nem a gyerekek alvásciklusához. Pedig logikus lenne, ha legalább a felső tagozaton és a középiskolában kicsit később indulna a nap. Az utóbbi időben Magyarországon is egyre több szülő, tanár és pszichológus javasolja a rugalmasabb iskolakezdést.

Van már olyan iskola, ahol a nulladik óra nem kötelező,

és olyan is, ahol hibrid rendszer működik – például a digitális napok később kezdődnek. De a legtöbb helyen még mindig a 7:45-ös vagy 8:00-ás becsöngetés uralkodik. A szakképzésben tanulóknak pedig különösen nehéz: sokuknak már hajnalban indulniuk kell, hogy odaérjenek a gyakorlati helyre, vagy az iskolába.

Mi a megoldás?

Nem biztos, hogy holnapután már 10-kor kezdünk tanulni – de van néhány trükk:

 A nulladik órát érdemes átgondolni: tényleg szükség van rá?

 A későbbi kezdést legalább heti egy-két napon lehetne tesztelni.

 Figyeljük a tanulók alvásidejét és koncentrációját – nemcsak a jegyek számítanak!

 Beszélgessünk erről az iskolában is, ne csak otthon nyafogjunk róla!

Szóval legközelebb, amikor valaki rád szól, hogy „Miért nem tudsz reggel 8-kor figyelni?”, csak mondd ezt: „Tanárnő, a tudomány szerint is jogom van zombi üzemmódban létezni reggel!”