Érezted már úgy, hogy egyszerűen nem „kapcsol be az agyad”? Hogy ott van előtted a feladat, de a gondolataid lassúak, ködösek, a figyelmed szétesik, a memóriád pedig mintha szabadságra ment volna? Ha átestél a Covidon, és ezek a tünetek hetekig vagy hónapokig veled maradtak, nem vagy egyedül. A világon emberek milliói számoltak be a „brain fog” – azaz agyi köd – nevű jelenségről a fertőzés után. És most végre tudományos magyarázat is érkezett hozzá.

A japán áttörés: így néz ki a brain fog az agyban

Egy friss tanulmány a Brain Communications nevű tudományos folyóiratban (2025. október) közölte az első olyan képi bizonyítékokat, amelyek

biológiailag is kimutatják, hogy valami tényleg történik a poszt-Covid páciensek agyában.

A kutatást a Yokohamai Városi Egyetem orvoscsoportja vezette (Fujimoto et al., 2025), és a [¹¹C]K-2 nevű speciális PET-képalkotó eljárással vizsgálták az AMPA-receptorokat – ezek olyan molekulák, amelyek kulcsfontosságúak a tanulásban, memóriában és információfeldolgozásban.

Azt találták, hogy a Covid utáni brain foggal küzdők agyában ezekből a receptorokból szignifikánsan több volt, mint az egészséges kontrollcsoportban. Ez az eltérés nemcsak statisztikai érdekesség: a megnövekedett AMPA-receptor-sűrűség egyértelműen összefüggött a gyengébb kognitív teljesítménnyel és az agyi gyulladás markereivel. A kutatók szerint ez lehet az első molekuláris bizonyíték arra, hogy a poszt-COVID valóban „megtámadja” az agy kognitív rendszerét.

És mi közöd neked ehhez?

Jogos a kérdés: ha tinédzser vagy, jó eséllyel viszonylag enyhe tünetekkel estél át a Covidon – ha egyáltalán elcsípted. De a brain fog nem csak az idős betegeket vagy kórházban fekvőket érinti. Egyre több kutatás mutatja, hogy fiataloknál is előfordul, néha rejtetten, néha az iskolai teljesítmény romlásában, a memóriazavarban vagy a figyelem szétesésében jelentkezve (Blomberg et al., 2023).

A Szakmaverzum olvasói jellemzően a 15–20 éves korosztályból kerülnek ki – pont abból az időszakból, amikor a legnagyobb a szellemi terhelés: érettségi, szakmai vizsgák, továbbtanulás, pályaválasztás, új gyakorlati helyek. És éppen ekkor válhat kritikus problémává, ha „nem működik úgy az agyad, mint régen”.

Miért számít ez áttörésnek?

A Fujimoto-féle kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy objektíven is mérhető eltéréseket mutatott a COVID után kognitív tüneteket tapasztalók agyában. Ez nemcsak azért jelentős, mert segíthet pontosabb diagnózist adni, hanem azért is, mert végre igazolást nyújt azoknak, akiket eddig sokszor nem vettek komolyan. A gépi tanulásos algoritmus például 100% pontossággal meg tudta különböztetni a „brain fog-os” pácienseket az egészséges kontrolloktól az AMPAR-adataik alapján –

ez szinte példátlan pontosság a neurológiai diagnosztikában.

Mit NEM bizonyít a kutatás?

Bár a tanulmány meggyőző adatokkal dolgozik, érdemes óvatosan bánni az értelmezésével. A kutatás nem bizonyítja, hogy a megemelkedett AMPA-receptor-szint okozza a brain fogot – csupán azt mutatja meg, hogy a kettő együtt jár. Lehet, hogy a receptorok szaporodása kompenzálni próbál valami más, mélyebb zavart. Az is lehet, hogy az immunrendszer gyulladásos válasza indítja be ezt a folyamatot. Ráadásul a vizsgálat japán populációban zajlott, a résztvevők száma korlátozott volt, és más neurotranszmitter-rendszerek – például a GABA, ami a gátlásért felelős – nem kerültek vizsgálat alá.

Mit jelent ez számodra, ha szakképzésben tanulsz?

Az elmúlt évek online oktatása, a Covid miatti bizonytalanságok, a tananyag sűrűsége és az iskolai rendszerek (KRÉTA, Teams, Google Classroom, stb.) okozta információs túlterhelés már önmagában is kihívás. Ha ezekre rájön egy poszt-Covid okozta, de nem diagnosztizált agyi köd, az kettős hátrányt jelenthet: nem elég, hogy nehéz a feladat, még a szokásosnál is lassabban reagálsz, nehezebben rögzülnek az infók.

Ezért különösen fontos, hogy:

 Figyeld magad! Ha hónapokkal a Covid után még mindig nehezen tudsz koncentrálni, tanulni, érdemes ezt jelezni egy orvosnak, pszichológusnak vagy iskolai szaktanárnak.

 Ne bagatellizáld el! A „brain fog” nem lustaság, nem hiszti, és nem kamasz dolog. Most már tudjuk, hogy molekuláris háttere is van.

 Védd az agyad! Alvás, mozgás, képernyőmentes időszakok, strukturált tanulási technikák (Pomodoro, SQ3R, stb.) sokat segíthetnek a regenerációban.