A bányászat veszélyes, nehéz feladat, mely sokszor nem jár túl jó anyagi juttatásokkal. Sok idő telt el mióta az ércek kitermelése abból állt, hogy az emberek lent csákányoztak a mélyben és kanárikat használtak a gázszivárgások észlelésére. A technológiai fejlődés a történelem során nem kis hatással volt a bányászatra, a robotok megjelenése pedig ugyanúgy nem kerülte el ezt az iparágat, mint a gőzgépé.

 

 

Ha van olyan iparág, mely egészen biztosan csak profitálhatna az automatizációból, az a bányászat. És itt nem feltétlenül csak a pénzre gondolunk, ugyanis egyes becslések szerint évente több, mint 12 ezer ember hal meg világszerte különféle bányabalesetekben (annak ellenére, hogy ez a szám évről évre csökken elvileg). Mielőtt viszont belemennénk abba, hogy milyen bányarobotok léteznek, érdemes belegondolni, hogy miért megy el valaki bányásznak, ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a cikk végén meg tudjuk válaszolni a sorozat szokásos kérdését.

 

Miért választja valaki a bányát?

 

Az első lehetséges ok természetesen a pénz. Első pillantásra ez nem tűnik jelentős faktornak, az Egyesült Államokban az éves mediánbér nagyjából 62 ezer dollár, egy bányász átlagosan viszont kb. 54 ezer dollárt keres évente – úgy, hogy ebbe azokat is beleszámolják, akik a speciális munkakörnyezet vagy tapasztalat miatt ennél jóval többet kaszálnak. De a lényeg az, hogy az ígéret ott lebeg a levegőben: legyél profi, szerezd meg a megfelelő tudást és dolgozz a megfelelő helyen (magyarul: Isten háta mögött két utcával) és van esélyed arra, hogy bőven az átlag fölött keress.

 

A második ok az, hogy ebben a szakmában elég sokszínűek a lehetőségek (nem egyféle bánya létezik, ezek pedig a bányászott anyagtól függően elég eltérőek lehetnek, nem is beszélve a különféle bányászati metódusokról), és elég munkalehetőség van ahhoz, hogy aki unja a hazai környezetet, valamilyen teljesen másféle helyen tudjon munkát vállalni és esetleg le is telepedni. Egyesek szerint egyébként már attól sem vagyunk messze, hogy az űrben bányásszunk.

 

A harmadik ok az, hogy ha Einstein jóslata nem valósul meg és a jövő háborúit nem botokkal és kövekkel fogják vívni, akkor a fémekre előreláthatólag továbbra is nagy szükség lesz. És mivel a fémek ritkán ugranak ki maguktól a földből, ezért aki ezt szakmát választja biztos megélhetésre számíthat.

 

A negyedik ok pont a veszélyben rejlik. Ugye, mindenki ismer olyan személyt, aki folyamatosan keresi a veszélyt, legyen szó hegymászásról vagy bármi másról? Ez lehet meglepően hangozhat, de vannak olyanok, akik pont azért választják a bányászatot, mert veszélyes.

 

A végső ok pedig a technológia. A bányászat ma már bőven több, mint hogy egy rakás ember csákánnyal veri a falat (bár csákányokat még mindig használnak bizonyos folyamatokhoz). A high tech ebbe a szektorba is megérkezett már egy ideje, és itt el is érkeztünk cikkünk fő támájához.

A fiúk a bányában dolgoznak

 

Ha a bányászatot lebontjuk részfeladatokra, akkor láthatjuk, hogy a robotok egyre több feladatot képesek ellátni ezen a téren. Bár az érclelőhelyeket még nem tudják maguk kikutatni, a drónok azért segíthetnek a terep feltérképezésében:

 

 

Ha ez megvan, jöhetnek az ásatások:

 

 

A robotok a fúrásban is eléggé otthon vannak:

 

 

 

A felszíni bányászat egy dolog, de alagutakat is kell ám ásni:

 

 

A bányászatban nagy szerepet játszanak a robbantások, a robotok pedig segíthetnek ennek az egyébként roppant veszélyes munkának a biztoságosabbá tételében, például úgy, hogy felszerelik a robbanóanyagokat és a hozzájuk tartozó távvezérlő berendezést:

 

 

A föld mélyén a robotok olyan szerepet is betölthetnek, melyre nem is gondolnánk: kommunikációs hálózatot állítanak fel, mely ilyen mélységben nem annyira egyszerű feladat.

 

 

Miután kitermelték az érceket, az azokat tartalmazó köveket össze kell zúzni:

 

 

Létezik olyan robot is, ami az ebből származó törmeléket analizálja, elősegítve a felesleges anyagot és az ércek szétválasztását:

 

 

Magában a szétválasztásban is szerepet játszhatnak a robotok:

 

 

A járatokat rendszeresen figyelni kell, ebben pedig különféle drónok jelentős részt vállalhatnak:

 

 

A különféle anyagok szállítását akár autonóm robot-teherautók és végezhetik:

 

 

Valóban, a logisztika nem kis szerepet játszik itt, beleértve a futószalagokat is:

 

 

Végül pedig következik az olvasztás: nem meglepő módon a robotok itt is jelen vannak.

 

 

Lesznek a jövőben még emberek a bányákban?

 

A kérdés, mint azelőtt mindig, most is ugyanaz:

 

el fogják venni a robotok a bányászok munkáját?

 

Ez talán az első olyan eset, amikor talán azt felelhetjük: reméljük, hogy igen. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy bányában nemcsak „csákányos emberek” dolgoznak, hanem számos másféle is. A kohászok, robbantási szakemberek, geológusok, villanyszerelők munkája legalább annyira fontos, mint azoké, akik minden munkanap lemennek a vájatokba, és azt a munkát végzik, amire a legtöbb ember bányászatként gondol.

 

Egyébként nem valószínű, hogy a közeljövőben olyan bányákkal fogunk találkozni, melyek teljes egészében autonóm módon működnek, ez ugyanis egy olyan komplex iparág, ami úgy tűnik, még jó ideig (ha valaha) képtelen lesz emberek nélkül működni annak ellenére, hogy a robotok látszólag hatalmas segítséget nyújthatnak ennek a szektornak. Ezenfelül a bányászat sok olyan embernek nyújt munkát, akik olyan térségekben, régiókban születtek, ahol ez hagyományos szakmának minősül és más állást nehezen kapnának. A szívünk viszont azt súgja: ha a robotok képesek lesznek az évi 12 ezer halált nullára redukálni, akkor legyen belőlük annyi, amennyire csak szükség van.