Az egyetemek egyre inkább számítanak a szakképzésből érkezőkre, ennek titka pedig a technikumokban megszerzett gyakorlati tudás – mondta Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.
Varga-Bajusz Veronika – Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az államtitkár elmondta, hogy ez volt az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételi eljárása. 10-ből 8 felvett diák állami ösztöndíjas képzésen tud majd tanulni, mely a tavalyi számokhoz képest több mint 10 ezerrel több. A pótfelvételi ráadásul csak tovább fogja növelni a felvett diákok számát, akár 100 ezer felé is. Hangsúlyozta, hogy érdemes böngészni a pótfelvételi lehetőségeket, mert a nagyobb egyetemek is hirdethetnek meg képzéseket, akár állam ösztöndíjas helyekkel is.
Hozzátette, hogy a diákhitellel kalkulálók száma stagnál, nagyjából 40 ezren veszik igénybe, a Diákhitel 2 konstrukció (melyet csak a tandíjra lehet költeni) általában népszerűbb. A riporter kérdésére, mely szerint az ösztöndíjak az elmúlt években elvesztették vásárlóerejük több, mint felét azt felelte, hogy a közeljövőben várható az ösztöndíjak emelkedése, és a kollégiumi férőhelyek számát is bővíteni tervezik.
Varga-Bajusz Veronika szerint idén és az elmúlt néhány évben hozzáférhetőségi fordulat és hallgatóbarát fordulat következett be a felsőoktatásban. A felsőoktatási intézmények nagyobb mértékben kaptak szabad kezet a többletpontok számításában, vidéki egyetemeken pl. az is számíthat, ha valaki helyi lakos vagy a szülei ott végeztek, ezen intézmények számára nagyon fontos a helyi tanulók megtartása. Az államtitkár elmondta, hogy minden 2. tanuló vidéki egyetemre nyert felvételt, ezzel is „megállítva a főváros agyelszívását”.
„Szeretnénk szakítani a régi sztereotípiákkal, hogy a szakképzés és az egyetem kizárják egymást, szeretnénk vonzóbbá tenni a szakmatanulást és szeretnénk, hogy a technikumokból út vezessen az egyetemre” – fejtette ki Varga-Bajusz Veronika. Elmondta, hogy az okleveles technikusképzéssel a technikumi és az egyetem tanterv összeegyeztethetővé válik, a gyakorlati tudás pedig sok plusz kreditet jelenthet, ugyanis a technikumban szerzett gyakorlati tapasztalatot az egyetemek elismerhetik.
Hangsúlyozta:
_
hirdetés
_
hirdetés
az egyetemek egyre erősebben számítanak a szakképzésből érkezőkre, szinte rárepültek erre a lehetőségre, ráadásul ősztől 28 egyetem 156 okleveles technikusi képzést indít országszerte.
„Örülünk annak, hogy az MTMI képzések beérték a gazdasági képzéseket” – fejtette ki Varga-Bajusz Veronika, kiemelve, hogy a felvettek 66 százaléka ezeken a nemzetgazdasági számára kritikus fontossággal bíró képzéseken fog tanulni.
A sokat emlegetett pedagógushiánnyal kapcsolatban elmondta, érzékelhető növekedés a pedagógusképzésekre felvettek számában, ami érvényes a természettudomány-tanárok képzésének terén is. Az államtitkár szerint ez köszönhető a béremeléseknek és a rövid ciklusú tanárképzések (melyek keretében 2-3-4 félév alatt megfelelő alapképzettséggel tanárként léphetnek a munkaerőpiacra) bevezetésének is.
Varga-Bajusz Veronika beszélt az egyetemek mentorprogramjáról is, mely keretében az idősebb diákok segítenek a fiatalabbaknak a tanulásban és a beilleszkedésben, illetve programokat, táborokat szervezhetnek. Az is kiderült, hogy ezek a mentorok anyagi támogatást fognak kapni, erre a célra 1 milliárd forintot szán a kormány.
Növekszik a munka mellet tanulók aránya: pár éve egyre magasabb a 30 feletti diákok száma, az államtitkár szerint ez annak köszönhető, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni és sok esetben magas bérszorzót is lehet, hozzátéve, hogy a családbarát intézkedések is segítik a már felnőtt, munka mellett tanuló hallgatókat.
„A cél, hogy olyan képzésben részesüljenek a diákok, aminek erős munkaerőpiaci relevanciája van és gyakorlatias is, ezen elvek mentén alakult át a szakképzés és a duális képzés is”
– mondta Varga-Bajusz Veronika. Kifejtette, hogy ebben a folyamatban ebben a piaci szereplők, a szakképzési intézmények és az egyetemek is részt vettek, folyamatosan monitorozzák a munkaerőpiac igényeit, és ezek mentén alakítják a képzéseket is. Versenyképes munkabérrel és ösztöndíjakkal, pályakezdési juttatással és munkáshitellel (melyet több, mint 25 ezren igényeltek, általában vállalkozás indítására, lakhatásra, közlekedési eszközre költik) motiválják a fiatalokat, a cél pedig az, hogy karriert és életpályát tudjanak maguknak építeni.
Az államtitkár elmondta, hogy bár a szakképzésben folyamatos gond a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás, ezeket műhelyiskolákkal és a Dobbantó Programmal próbálják ellensúlyozni. „Ők általában olyan diákok, akik a 8 általánost sem tudják elvégezni” – mondta, hozzátéve, hogy számukra az a legfontosabb, hogy készségfejlesztés után szerezzenek egy szakmát amivel el tudnak helyezkedni.
