Robotok, adatözön, önvezető autók, 3D nyomtatás és mesterséges intelligencia – az Ipar Napjai pontosan azt hozta, amit a jövőtől várunk. De meglepő módon mégis az ember állt a középpontban.

Több mint 320 kiállító, 15 országból, ipari csúcstechnológia, startupok, hatalmas gépek, futurisztikus gyártósorok, és közben egy közös gondolat: a gépek nem pótolják az embert, csak kiegészítik.

Szilágyi Balázs, a Hungexpo Zrt. kereskedelmi igazgatója/ fotó: Szakmaverzum

Az egyik nyitóbeszédben elhangzott, hogy ma naponta több mint 200 millió pendrive-nyi adat keletkezik. Ezért is kerültek előtérbe a mesterséges intelligencia-alapú megoldások, amelyek segítenek értelmezni a digitális káoszt.

Somogyi Róbert, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgató-helyettese / Fotó: Szakmaverzum

De nem minden a technikáról szólt. Komoly hangsúlyt kapott a humán oldal is: hogyan dolgozik együtt ember és gép, mit jelent az új generációk számára az ipar, és miért nem ciki, sőt menő karriert építeni gyártásban, fejlesztésben vagy automatizálásban.

Kína megérkezett, és nem viccel

Idén külön figyelmet kapott a kínai delegáció, élén Chongqing város képviselőivel, akik nemcsak udvariasságból jöttek, hanem konkrét célokkal: autóipari együttműködések, befektetések és technológiai partnerségek alakításának terveivel. Chongqing ma Kína egyik legnagyobb járműgyártó központja, több mint 250 ezer autó gördül ki innen évente, és ez csak a kezdet.

Zhang Ying, Chongqing Bonded Part Developement Management Group Co. Ltd., a Chongqing üzleti delegációjának vezetője / Fotó: Szakmaverzum

A delegáció hangsúlyozta, Kína nemcsak gyártani akar, hanem fejleszteni is, és ehhez stratégiai partnert lát Magyarországban. Az is elhangzott, hogy a kínai autóipari cégek (mint a BYD vagy a Changan) már most is aktívan keresik a közép-európai kapcsolatokat és ebben Budapest kulcsszerepet játszik.

A kétoldalú együttműködés lehetőségeit konkrét példákon keresztül mutatták be: vasúti logisztikai folyosók, közös gyártási programok, sőt, egy exportorientált beruházási zóna terve is szóba került. A legfontosabb üzenet? Ez nem csak üzlet, ez a jövő iparának geopolitikája.

Robotok, ZalaZONE és jövőgyárak

A járműipar hazai oldalról sem maradt adós az újdonságokkal. Szó volt az önvezetésről, elektromobilitásról, és arról, hogyan próbálnak a magyar és külföldi cégek választ adni az egyre gyorsabban változó piaci igényekre. Jó példa erre a ZalaZONE tesztpálya, ahol nem autókat szerelnek, hanem a jövő mobilitását tesztelik. Itt szerepet kap a mesterséges intelligencia, a szimuláció, és az adatvizualizáció is. Itt már nem a lóerő számít, hanem a szoftver.

Bárdos Krisztina, a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója

A konferencia egyik legőszintébb üzenete, hogy

munkaerőhiány van, és ez nem fog magától megoldódni.

A kiállításon sok szó esett arról, hogyan lehet bevonni a fiatalokat, hogyan lehet értelmes pályaképet kínálni azoknak, akik most indulnak. És nem csak beszéltek róla. A nemzetközi kiállításon ezen okból kifolyólag egyetemi standok, gyakornoki lehetőségek, versenyek és élő technológiai bemutatók is várták a látogatókat.