_
hirdetés
_
hirdetés
A múlt héten zajlott le az Educatio – hazánk egyik legnagyobb, oktatással kapcsolatos expója, melynek célja, hogy válaszokat adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Az érdeklődők a három napos rendezvény során Magyarország szinte összes felsőoktatási intézményét részletesen megismerhették, legyen szó a felvételiről, az egyes szakokról, a kollégiumi elhelyezésről, illetve az intézményi szolgáltatásokról, vagy akár a szabadidős tevékenységekről is. Az sem elhanyagolható, hogy a szakemberek, oktatók és az intézmények képviselői is találkozhattak egymással, valamint mindenki tájékozódhatott a hazai felsőoktatás jövőjéről.
Érdemes megjegyezni: idén a létszám terén rekordot döntött an Educatio, ugyanis 60 ezer diák vett rajta részt, ami 10 ezerrel több, mint tavaly. „Soha ennyi fiatal nem érezte még ennyire fontosnak, hogy személyesen tájékozódjon a jövőjét illető kérdésekben” – nyilatkozta Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője. A kiállítás arról is képet adott, milyen lehetőségeket, alapokat kínál a későbbi, munkaerőpiaci sikerekhez a kiválasztott egyetem, hiszen egyre több munkáltató is jelen van az eseményen, tette hozzá.
„Aki Magyarországon elkezd tanulni, akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban, az biztos lehet benne, hogy lesz állása”
– mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter. Rámutatott, hogy a felvételi rendszer átalakításával jelentősen megnőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. A következő lépésként pedig minden egyetemet arra fognak ösztönözni, hogy növelje a külföldről idejövő oktatók számát – jelezte. „Fontosak a személyes kapcsolatok, ezért mindent megteszünk azért, hogy minél több külföldi hallgató érkezzen” – fűzte hozzá. „A jövő azon múlik, hogy önök tanuljanak. Önök lesznek a jövő elitje” – mondta a jelenlévőknek a tárcavezető.
_
hirdetés
_
hirdetés
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke a megnyitón elmondta: Magyarországon évente 80-90 ezer tanuló végez a köznevelésben. Mint hangsúlyozta, az Educatio kiállítást minden évben azért szervezik, hogy a fiatalok minél megalapozottabb, megfontoltabb döntést hozhassanak a jövőjükről. Hozzátette: a látványos és interaktív elemekkel tarkított háromnapos rendezvény mellett a felvi.hu honlap, továbbá a diplomás pályakövetési rendszer adatai is fontos információkkal szolgálnak a továbbtanulni vágyók számára, többek között arról, hogy a különböző szakmák, életutak milyen munkaerőpiaci relevanciával bírnak.

Hankó Balázs innovációért és felsõoktatásért felelõs államtitkár és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsõoktatási elnökhelyettese.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
„Az egyetem a jövő garanciája, a magyar felsőoktatásban minőségi és hozzáférési fordulat kezdődött”
– nyilatkozta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Kiemelte, hogy 2023 a magyar felsőoktatás és a magyar tudomány sikereitől volt hangos, valamint azt, hogy ez még csak a kezdet, 2030-ra a világ 100 legjobb egyeteme közt már magyar is lesz, legalább 3 pedig Európa legjobbjai közé fog tartozni. Egy nappal előtte pedig bejelentette a HU-rizont programot, mely 2024-ben 8 milliárd forintból fog innovációt és egyetemi kutatásokat finanszírozni.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pedig elmondta, hogy
a rugalmasabb, versenyképesebb felsőoktatásban a felvételi is rugalmasabbá vált; az volt a cél, hogy az egyetemek jobban meg tudják választani, kikkel kívánnak együtt dolgozni és a diákok is szélesebb palettáról dönthessenek.
Az 500 pontos rendszer megmarad, azon belül azonban idén száz intézményi pontot vezetnek be, így az intézmények döntenek arról, mit értékelnek plusz ponttal – közölte a helyettes államtitkár.
Kifejtette: a legtöbb egyetem figyelembe veszi a tanulmányi versenyeket, sporteredményeket, az önkéntes munkát, valamint a térségi szempontokat, továbbá bizonyos munkatapasztalatot, előképzettséget is, hogy a velük kapcsolatban álló gazdasági szereplőkhöz minél jobban illeszkedő diplomásokat tudjanak majd a munkaerőpiacnak adni. Rugalmassági újítás továbbá, hogy maguk az intézmények határozzák meg, a tanulmányi pontok számításánál az ötödik tanulmányi tárgynak melyiket fogadják el – fűzte hozzá Varga-Bajusz Veronika.