Pénz, pénz, pénz. A társadalom mozgatórugója. Szerethetjük, utálhatjuk és gondolhatjuk úgy is, hogy mindegy, a lényeg az, hogy sosincs belőle elég. De akár boldoggá tesz a pénz vagy sem, kész tény, hogy ma már egyre többen látszanak hajlandónak arra, hogy a mesterséges intelligenciára bízzák rá. Cikkünk arra próbálja keresni a megfejtést, hogyan lehetséges ez.

A pénz világát sokszor úgy jellemzik, mint egy dzsungelt, melyet járva könnyen tigrisek eledelévé változhat az, aki nem figyel oda eléggé. Ebben lehet valami igazság: a bankok és a tőzsde legalább olyan könnyen tehet gazdaggá valakit, mint amennyire csinálhat koldust belőle. A mesterséges intelligencia pedig egy olyan technológia, mely szintén hasonlóan megosztó jellegű – van, aki szerint fantasztikus és van, aki szerint borzalmas. Mi történik, ha a kettőt összeadjuk? Milyen hatása van a digitális automatizációnak a pénzügyi szektorra?

Cikksorozatunk korábbi részeiben előszeretettel mutattuk be a különféle szakmák és iparágak robotjait és azok praktikus felhasználási módjait. Sajnos mivel a pénzügyi szektorból hiányoznak a látványos robotok, ezért elnézést kérünk azoktól az olvasóktól, akik élvezték a korábbi cikkek ezen szekcióit. Cikkünk elsősorban a mesterséges intelligencia bankokban és a tőzsdén való felhasználási módszereit fogja taglalni, úgyhogy jobb, ha bele is vágunk.

A bankok bizalmatlanok az újításokkal szemben

Történelmi távlatból a bankszektor jellemzően mindig is ellenált az innovációnak, annak ellenére, hogy abból mindig óriási hasznot tudott húzni. Ennek három fő oka van:

 A szabályozási környezet és a bankok már meglévő struktúrája sokszor túlkomplikálhatja a változások bevezetését és nagyon túldrágíthatja azokat.

A vállalati kultúra és a kőbevésett gyakorlatok ellenállóvá tehetik őket a változásokkal szemben.

Végül pedig a rizikó: ebben az iparágban egy rossz lépés is óriási veszteségekhez vezethet, mely veszélybe sodorhatja nem csak a vállalatot, hanem annak ügyfeleit is, rosszabb esetekben az adott ország gazdaságát is.

Éppen ezért a bankszektor tipikusan nagyon is ferde szemmel tekinthet az innovációra. Jó hozzáállás ez? Bár a józan ész azt diktálja, hogy a megfontolt haladás célravezető lehet, a McKinsey kutatása szerint azok a bankok, melyek nem haladnak elég gyorsan az innovációval, 40 százalékkal kevésbé hatékonyak, mint a teljes mértékben online működő pénzintézetek. Ugyanez a kutatás arra is rámutat, hogy már maga az alapfokú digitalizáció is mennyire komplex és költséges lehet: az ilyen jellegű beruházások 70 százaléka a végén többe kerül, mint amennyi pénzt eredetileg rászántak, 7 százalékuk pedig több, mint kétszer annyiba.

Így aztán felmerülhet a kérdés:

mégis milyen előnyöket kínálhat a mesterséges intelligencia egy ennyira rizikós, érzékeny és a változásra nem túl fogékony iparágnak?

 Kezdjük talán a legegyszerűbbel: az ügyfélszolgálattal. Egy NLP-el (natural language processing) felvértezett chatbot képes 24/7-ben ellátni a banki ügyfélszolgálatos szerepét, de akár segíthetnek egy új bankszámla nyitásában is.

 Ha a gazdasági változások nem tennék alapból is elég rizikóssá ezt az egészet az átlag ügyfél számára, ráadásul még ott vannak a csalók is. A mesterséges intelligencia segíthet ebben: valós időben elemezheti a tranzakciókat és a hozzájuk tartozó kockázatot, potenciálisan kiszűrve a csalókat és az átveréseket. Ilyen funkció egyébként már hazánkban is létezik.

Ha már rizikó: a mesterséges intelligencia abban is segíthet, hogy felmérje az ügyfelek hitelkockázati szintjét és segíthet kiszűrni a problémás elemeket.

 A mesterséges intelligencia segíthet a banki tranzakciók felgyorsításában azáltal, hogy automatizálja a kiberbiztonsági eljárásokat és megfigyeli a hálózatok adatforgalmát.

 Sokan arra is használják a bankjukat, hogy befektessék a pénzüket. A mesterséges intelligencia ebben is szerepet vállalhat azzal, hogy automatikusan beszámol az ügyfeleknek a különféle befektetési lehetőségekről.

 Bár nem tűnhet nagy ügynek elsőre, de a mesterséges intelligencia rengeteg időt takaríthat meg az embereknek az olyan feladatok automatizálásával, mint például az adóvisszatérítések.

Eszköz vagy veszély?

Mindez remekül hangzik elsőre, azonban nem nyújtanánk teljeskörű tájékoztatást, ha nem számolnánk be a dolog árnyoldaláról is:

 Mivel a mesterséges intelligencia egy bankban érzékeny adatokkal dolgozik online, ezért megfelelő kibervédelem hiányában támadhatóbbá teheti a bankokat és ügyfeleiket.

 Az ilyen gyengeségeket kihasználni akaró magánszemélyek vagy szervezetek akár pénzmosásra és lopásra is használhatják a mesterséges intelligenciát. Sőt: egyes esetekben akár terrorszervezetek pénzelésére is használhatják.

 A mesterséges intelligencia gondolkodása sokszor átláthatatlan, gátolva a pénzintézetek transzparens működését és rontva az ügyfelek bizalmát. Ez pedig akár az állami szabályozással is szembemehet, mely tovább komplikálja az AI-rendszerek bevezetését és használatát.

 Az algoritmikus gondolkodás akár igazságtalanul elfogult is lehet, ráerősítve a társadalmi előítéletekre, melynek akár diszkrimináció is lehet az eredménye.

Gépek, akik kereskednek

Az, akinek sok pénze van és szeret játszani, általában úgy oldja meg ezt a problémát, hogy elmegy a legközelebbi kaszinóba. Azok számára pedig, akik nem szeretik a kártyát és a kockát, ott van a tőzsde. A tőzsde, ahogy kedve tartja, koldusból királyt és királyból koldust csinálhat, ez az úgynevezett „kaszinókapitalizmus”​ szíve és érverésének forrása. Mindenesetre, akár szeretjük, akár nem, a tőzsde fontos helyet foglal el a világ gazdaságának működésében.

A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig még kifinomultabbá vált az úgynevezett algoritmikus kereskedés (algorithmic trading vagy algo trading).

Ez nem más, mint egy olyan kereskedési stratégia, melynek részeként egy algoritmus bizonyos szabályok és történelmi adatok alapján automatikusan kereskedik a tőzsdén. Ha valaki úgy gondolja, hogy ez csak valami félreeső taktika, annak számára van egy hírünk: az amerikai tőzsde tranzakcióinak 70 százaléka algoritmusokon keresztül történik. Ez a forgalom 2021-ben több, mint 15 milliárd dollár volt, 2024-ben 21 milliárd. 2030-ra pedig előreláthatólag majdnem 43 milliárd dollár lesz.

Az algoritmikus kereskedelem fő formája az úgynevezett high-frequency trading (HFT). Ez az a stratégia, amit a legtöbb algoritmikus kereskedő folytat. Ennek az a lényege, hogy az algoritmus a beprogramozott kritériumok alapján nagy mennyiségű részvényt vásárol és ad el rendkívül magas sebességgel. A további részletektől megkíméljük a tisztelt olvasót, és inkább rátérünk arra, amire mindenki kíváncsi: lehet-e így pénzt keresni? Lehet. De úgy nem, hogy csak a semmiből belevágunk, elindítunk egy programot, ami majd a semmiből termeli nekünk a pénzt. Ahhoz, hogy valaki sikeresen kereskedjen algoritmus által, több dologra is szüksége lesz:

 Nem csekély informatikai tudásra, hogy egyáltalán be tudja programozni azt az algoritmust. Ezen felül nem kevés tesztelésre is szükség lesz, hogy az ember biztosra menjen.

 Pénzügyi tudásra, hogy irányt tudjon neki mutatni: a machine learning ezen a téren nem biztos, hogy elég lesz.

 Jelentős kezdőtőkére.

 Türelemre és eltökéltségre. Nem biztos, hogy minden elsőre működni fog. Egy vállalat egyszer például egy programhiba miatt 45 perc alatt 440 millió dollárt veszített a tőzsdén, majd becsődölt.

Érdekes módon maga a mesterséges intelligencia másféleképpen is megjelenik a tőzsdén: részvények formájában. Ráadásul a helyzet nem feltétlenül rózsás, ugyanis a titáni befektetések ellenére a mesterséges intelligencia még nem biztos, hogy képes beváltani a felé támasztott elvárásokat. Egyszer már volt egy hasonló esemény a tőzsdén, melyet dotkomlufinak nevezünk és végül komoly veszteségekhez vezetett. Az brit jegybank szerint pedig lehet, hogy a mesterséges intelligencia pont egy ilyen lufi lesz és akár összeomláshoz is vezethet.

Te biztonságban érzed a pénzed, ha gépek kezelik azt?

A kérdést most is feltesszük:

elveszi majd a mesterséges intelligencia a pénzügyi szakemberek munkáját?

A kérdésre akár az „igen” választ is adhatnánk a fenti adatok birtokában de az igazság az, hogy ez valójában teljesen lényegtelen. A pénz természetesen kvantifikálható, éppen ezért a mesterséges intelligencia jó eséllyel indul, hogy a jövőben még nagyobb szerepet töltsön be ebben a szektorban. Sokkal inkább arra a kérdésre kell keresnünk a választ, hogy szeretnénk-e, hogy a mesterséges intelligencia irányítja a pénzügyeinket? Tapasztalhattuk már, hogy az emberi mohóságnak nehéz gátat szabni, ez a mohóság pedig nem egyszer vezetett már olyan krízisekhez, amik amúgy teljesen elkerülhetőnek és feleslegesnek tűnnek, mégis emberek millióira volt negatív hatással.

A mesterséges intelligencia terjedésének és használatának egyik akadálya állítólag az, hogy (többek közt) hiányzik belőle a józan, emberi ítélőképesség. Ha azt vesszük alapul, hogy (többek közt) a kapzsiság és a józan ítélőképesség hiánya vezetett az olyan pénzügyi katasztrófákhoz, mint például a 2008-as krízis és azt, hogy a mesterséges intelligenciából totálisan hiányoznak ezek a képességek, akkor nem logikus következtetés az, hogy ha az AI irányítja majd a pénzügyi intézeteinket, egyetlen programhiba is elég lehet ahhoz, hogy újabb krízis keletkezzen, esetleg pedig még annyi sem kell majd? Ez itt a fő dilemma: eszköz-e a mesterséges intelligencia csupán, melyet végsősoron az emberi kéz irányít, és mely hibái azon emberi kéz hibái, mely kezeli azt, vagy természetéből adódóan egy veszélyforrás, melyre sosem bízhatjuk rá teljesen az életünket, ha biztonságban szeretnénk élni? Potenciális veszélybe sodorhatjuk befektetők és átlagemberek légióit a gyors profit megszerzésének érdekében? A válaszok megadását a tisztelt olvasóra bízzuk.