50 éve hozták létre a Cedefop-ot (Európai Szakképzésfejlesztési Központ), az európai szakképzéssel és annak fejlesztésével foglalkozó intézményt. Feladatuk, hogy azt kutassák, hogyan és milyen módon lehetne előrevinni, jobbá és modernebbé tenni az európai szakképzést. De mire jutottak 50 év alatt?

Tények

Az EU területén a termelékenység növekedése évtizedek óta csökkenő trendet mutat, az elmúlt években rendszerint 1 százalék alatt volt.

Az EU és az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development = Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országait összehasonlítva az EU-ban jellemzőbbek az alacsony bérezésű állások.

Az EU felnőtt lakosságának több mint fele szorulna tovább- vagy átképzésre, ennek ellenére a tagállamok felnőttképzési infrastruktúrája sok esetben elégtelen ennek az igénynek a kielégítésre.

 Az EU-s célnál sokkal kevesebben vesznek részt valamilyen formában a felnőttképzésben, ha pedig a munkaadó biztosít továbbképzési lehetőséget, az általában az amúgy is magasan képzett munkaerőre korlátozódik.

Az EU-ban majdnem 50 százalékal kevesebb pénzt fektetnek a mesterséges intelligencia kutatásába és fejlesztésébe, mint az Egyesült Államokban.

Az EU-s diákok csaknem 50 százaléka tanul szakmát és a szakképző intézmények 70 százaléka ad lehetőséget a felsőoktatásban való továbbtanulásra.

Üzenetek

 Annak érdekében, hogy a technológiai és zöld átállás minden európai polgár számára előnyős legyen, az EU-nak tennie kell annak érdekében, hogy az életen át tartó tanulás minden ember számára elérhető és ezáltal az életük része legyen.

 A szakképzéssel hasonló a helyzet, mindenki számára elérhető kell legyen, főleg a hátrányos helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek számára.

 Az oktatásnak lépést kell tartania a jövőbeli kihívásokkal és technológiai fejlődéssel.

 Az oktatásban nagyobb szerepet kell kapnia a minőségbiztosításnak annak érdekében, hogy a munkavállaló-munkáltató kapcsolatok jobban átláthatók legyenek, ezzel is építve a bizalmat a két fél között.

 A szakképzésben nagyobb szerepet kell kapnia az innovációnak, a digitalizációt bele kell építeni a tananyagokba.

 Nagyobb átjárásra van szükség a szakképzés és a felsőoktatás közt.

Az olyan koncepcióknak mint a lifelong learning, skills outcomes vagy skills intelligencia nagyobb szerephez kell jutniuk az EU-s tagállamok oktatási politikájának meghatározásában.

Megoldások

 Mindenkinek hozzáférést kell nyújtani minőségi oktatáshoz és a készségeik, karrierjük és tudásuk fejlesztésének lehetőségeihez.

 Proaktív hozzáállás a hátrányos helyzetű tanulók elérésében és az oktatási rendszerbe való bevonásában.

 Egységes minőségbiztosítás bevezetése.

 Az innováció támogatása az oktatás fejlesztésében és olyan rendszerek bevezetése és fejlesztése, mint a mikrotanúsítványok.

 Érdemes lenne minél intenzívebben befektetni a high-tech szakmák oktatásába.

Hogy helyes úton járnak-e a Cedefop kutatói, azt nehéz megmondani. Az biztos, hogy meglehetősen széles körben sikerült azonosítani az európai szakképzés problémáit, melynek jó része a demográfiai és gazdasági problémákban gyökerezik. Megfelelő oktatási politikával, ha az európaiak termékenységét nem is, de a termelékenységüket feltétlenül lehet emelni, ha ezeket pedig olyan törvényekkel támogatják, melyek elősegítik a munkavállalók fair kompenzációját, az feltehetőleg valóban nagyobb mértékű jóléthez fog vezetni. Ehhez persze két dolog elengedhetetlen: egyrészt lépést tartani a technológiai fejlődéssel, mely itt-ott akár akadályokba is ütközhet, viszont nem áll meg, másrészt pedig a tagállamok együttműködése, önmagukkal, egymással és az EU-val egyaránt. Ha az utóbbi nem valósul meg, a szakképzés fejlődése sem fog.

Forrás: Cedefop