_
hirdetés
_
hirdetés
Mi folyik Békéscsabán? Hát az, hogy brutál sok pénzből felpimpelik a Békéscsabai Szakképzési Centrum Légi és Gépipari Képzőközpontját. A ráncfelvarrástól azt várják, hogy több diák lép majd át a képzőközpont kapuit, amire lássuk be, jó esély mutatkozik, hiszen ki ne szeretne modern körülmények között tanulni egy izgalmas szakmát?
1,7 milliárd forintból fejlesztik tovább a Békéscsabai Szakképzési Centrum Légi és Gépipari Képzőközpontját. A beruházás részeként energetikai korszerűsítést valósítanak meg, illetve az intézmény eszközállományát is bővítik, valamint korszerűsítik.
Számos fejlesztés valósult meg
A Légi és Gépipari Képzőközpont fejlesztésének első ütemében jellemzően épületek újultak meg, és nagy értékű eszközök beszerzésére nyílt lehetőség. Ezek együttese olyan infrastruktúrát alkot, amely az országban egyedülálló felszereltséggel képes betölteni a tudásközpont funkcióját is – hangsúlyozta Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója. Hozzátette, egyetemi kapcsolataikkal együtt, közös projektek mentén képzelik el a technikusi jövőt és annak folytatását.
„A légi iparban alkalmazott rendkívül szigorú minőségbiztosításnak is megfelelő környezet valóban a 22. századba repít minket” – fogalmazott.
A projekt keretében az épületek energetikai korszerűsítésén túl az eszközállomány bővítésére is lehetőség nyílik. Az oktatási folyamatokat előnyösebb struktúrába tudják helyezni, és ezáltal a tanulók létszámát is növelhetik.

Fotó: Lehoczky Péter
_
hirdetés
_
hirdetés
A fejlesztés során lehetőség nyílhat a BSZC vagyonkezelésébe került épület épületgépészeti, energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszer és kapcsolódó berendezések, valamint a nyílászárók cseréjére, új hőszigetelés kialakítására és fotovoltaikus rendszer kiépítésére – részletezte. Az elméleti épület földszintjén a két meglévő elméleti és mérőterem mellett további mérőtermeket, méréselőkészítő műhelyt alakítanak ki, amelyhez elméleti és informatikai termeket kapcsolnak.
A B épület új CNC oktatóműhellyel, anyagelőkészítő és lemezmegmunkáló műhellyel, valamint az elektropnemuatika és elektrohidraulika oktatását biztosító oktatóteremmel fog bővülni, illetve megújulnak a kiszolgáló helyiségek is.
A BSZC-ben jelenleg is 6100-an tanulnak, 5100 nappali tagozatos és közel ezer felnőtt tanuló, s ez a szám stabil, sőt, emelkedik is.
A várakozások szerint a suli vonzerejét tovább emeli az újabb beruházás. A fejlesztés fontos eleme az épületenergetika és az oktatáshoz kapcsolódó gépi berendezések beszerzése.
A három pillér
Mindez része a szakképzés átalakításának és fejlesztésének, aminek kezdetén három alappillért határoztak meg – fogalmazott Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes.
1. Az első alappillérként a helyi gazdálkodók és vállalkozók határozzák meg, mondják el, hogy mire, milyen képzésekre és milyen tartalmakra van szükségük. Ez alapján átalakítottuk a tartalmakat, módosítottuk, fejlesztettük, modernizáltuk azokat a technológiai és technika változásaival lépést tartva. Létrehozták az Ágazati Készségtanácsokat, valamint a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT), ami lehetőséget teremtett arra, hogy a vállalkozók a tananyag tartalomfejlesztésében szinte közvetlenül vegyenek részt. A tartalomfejlesztés maga után vonta a módszertan, a digitális tananyag fejlesztését és a projektoktatást.
2. A másik láb a humánerőforrás fejlesztése, amihez hozzátartozik a tanárok fizetésének emelése is, amely 2020 óta közel duplájára nőtt – részletezte a helyettes államtitkár. Ugyancsak idetartozik a továbbképzések rendszerének fejlesztése is. Mint mondta, ezért hozták létre az IKK-t, az Innovatív Képzés Támogatási Központot, és azon belül egy olyan továbbképzési rendszert, amely lehetőséget teremt, hogy az oktatás mind módszertanában, mind tartalmában folyamatosan tudjon fejlődni.
3. A harmadik láb az infrastruktúra fejlesztése, a korszerű épületeket és környezetet, a korszerű eszközöket jelenti – ami történt most a BSZC esetében is.