Egy kis plusz zsebpénz sosem árthat, főleg, ha diák vagy. Hova érdemes menni, mely poziciók jobbak, mint a többi, mennyit lehet keresni, és hol kell a legtöbbet dolgozni? És ha esetleg bejön, hol van lehetőség majd főállásban is dolgozni? Melyek a legfontosabb motivációs tényezők? Ha érdekel a diákmunka, akkor feltétlenül olvasd el ezt a cikket!
A Tudatos Diák nemrég elvégzett kutatásából több érdekes dolog is kiderül. Példának okáért az, hogy
a diákok heti átlag 19 órát dolgoznak, és 1920 forintos bruttó órabérrel jutalmazzák őket.
A diákok 40%-a kap valamilyen bónusz juttatást, és egyharmaduk kap lehetőséget munkahelyi étkezésre. A nők pedig 9%-al keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Azt pedig érdemes külön kiemelni, hogy a diákok 55%-ának nem emelkedett a bére tavaly, akiknek pedig igen, azoknak nagyjából megegyezett a garantált bérminimum-változással.
IT-szektor
A legjobb pénzeket – nem meglepő módon – az IT-szektorban lehet bezsebelni. Itt ugyanis az átlagos órabér bruttó 2120 forint, míg az átlagos heti óraszám 18.5 óra. A legjobban az IT tanácsadók és az üzleti elemző gyakornokok járnak, akik óránként akár bruttó 2400 forintot is hazavihetnek, míg a létra alján a szoftvertesztelők állnak, átlag bruttó 1890 forinttal. A legjobb karrierlehetőségeik is nekik vannak, a legtöbban a karrierjük megalapozása érdekében csinálják ezt, és 64%-uk arra számít, később teljes állásba is átveszik – viszont csak 5%-uk végzi itt a szakmai gyakorlatát.
Rendezvényszervezés
A rendezvényszervezéssel foglalkozók sem járnak rosszul, az ő átlag órabérük bruttó 1970 forint, viszont ők dolgoznak a legkevesebbet, átlag heti 15 órát. Itt a felszólgálók viszik a prímet, kik átlagbére bruttó 2250 forint óránként, míg a jegyszedők és a csomagolók mindössze nagyjából átlag bruttó 1700 forintra számíthatnak. Ők elsősorban kapcsolatokat akarnak építeni a munkahelyen, a legtöbben nem számítanak előrelépésre, és csak 17%-uk van szakmai gyakorlaton.
Sales & marketing
A sales- és marketingszektorban dolgozók átlagosan bruttó 1990 forintra számíthatnak óránként, és nagyjából heti 20 órát fognak dolgozni. A sales-esek közül a B2B gyakornokok állnak a legjobban, átlagban bruttó 2400 forintos órabérrel, a marketingesek közül pedig a közösségi média látszik gyümölcsözőnek, az ezen a szakterületen ügyködők átlag 2130 forintot zsebelhetnek be bruttó órabérként. A fő motiváció itt a szakmai fejlődés ígérete, és nagyjából 47%-uk számíthat teljes állásba való átvételre, valamint 32%-uk szakmai gyakorlaton van itt.
Turizmus
A turizmusba vágyók bruttó 1910 forintos órabérre, és heti átlag 19 óra munkával kell, hogy számoljanak. A szállodaiparban nagyjából hasonlók a bérek, bár mondjuk egy londíner pár száz forinttal többre számíthat átlagban, mint egy portás. A szolgáltatások terén más a helyzet, a turisztikai jegyértékesítők 3000 forintos bruttó órabérrel vezetik a felsorolást. A diákokat leginkább itt is a kapcsolatépítés motiválja, és több, mint egyharmaduk szakmai gyakorlatozik.
Műszaki és mérnök
A munkára vágyó diákok számára a műszaki terület átlag 1910 forintos bruttó órabérrel és heti átlag 22 óra munkával kecsegtet. Meglepő módon talán a specifikus állások között nincs különösebb bérkülönbség, nagyjából minden pozíció hasonló anyagi lehetőségeket tartogat – természetesen viszont az IT-sek és a junior projektvezetők jobb lehetőségekre számíthatnak. A legtöbben itt is a karrierjüket szeretnék megalapozni, egyharmaduk van szakmai gyakorlaton, és kétharmaduk tartósan is el szeretne helyezkedni a területen.
Irodai támogatás
_
hirdetés
_
hirdetés
Átlagosan 1880 forintos bruttó órabérrel és heti átlag 20 óra munkával az irodai dolgozók nagyjából a mezőny közepét jelentik. Ha adminisztrációs munkakörben, ha az ügyfélszolgálaton dolgozik itt az ember, a bére kb. mindenhol hasonló lesz, bár a vevőszolgálatoson kicsit jobban keresnek, mint a többiek, bruttó 2050 forintos órabérrel vezetik a mezőnyt a szektorban. Az itt melózó diákok többsége szintén a karrierjét szeretné itt megalapozni, a jövőről alkotott véleményük viszont megosztott. 42%-uk szeretne főállásba átlépni majd, míg 37% úgy gondolja, nincs lehetősége előrelépésre. Szakmai gyakorlaton pedig 41%-uk van itt.
Logisztika
A logisztikai szektorban óránként átlag 1880 forinttal és heti 21 óra munkával kalkulálhatunk. A futárok, főleg az ételfutárok nagyon nagyot mennek, de a fizetésük ingadozó, 1540 és 3300 forint között van az órabérük. Ha pedig az ellátási láncba tennénk próbára a szerencsénket, jó dolog, ha értünk a gépekhez, a gépkezelők ugyanis átlagban bruttó 2050 forintot vihetnek haza. A legtöbbeket a magas kereseti lehetőség vonzza ide, és az itt dolgozó diákok nagyjából 50%-a szeretne itt teljes állásban dolgozni, több, mint egyharmaduk pedig itt szakmai gyakorlatozik.
Pénzügy és HR
Akik itt szeretnének helyet találni maguknak, kb. bruttó 1870 forintos órabérre számíthatnak, viszont ők fognak a legtöbbet dolgozni, egy héten átlagban majdnem 24 órát. A könyvelők dörzsölhetik a kezeiket, ők visznek haza a legtöbbet, átlagban bruttó 2530 forintot óránként. A legtöbben szakmai fejlődést remélnek az ezekben az állásokban eltöltött idejükért, és túlnyomó részük, 73%-uk van itt szakmai gyakorlaton, több, mint felük pedig teljes állásba is szeretne majd átlépni.
Vendéglátás
Aki a vendéglátásban látja a jövőjét, és ott is tervezi megalapozni azt, az diákmunkásként 1840 forintos bruttó órabérre és heti átlag 21 óra munkával tervezhet. A felszolgálók számíthatnak a legtöbb zsozsóra, akár pub-ban, akár étteremben dolgoznak, a konyhai kisegítők viszont átlagosan csak bruttó 1650 forintra számíthatnak óránként. Mint a rendezényszervezők körében, a legtöbben itt is kapcsolatokat szeretnének kiépíteni,csak 33%-uk számít arra, hogy főállásban is itt tud majd dolgozni.
Kereskedelem
A diákok körében a rugalmas munkavégzési idő miatt egyre inkább népszerűbb a kereskedelem, itt bruttó 1820 forintos órabérrel és heti 16 óra munkával kell számolni átlagban. A pénztárosok keresnek a legjobban, bruttó 1950 forintos órabérrel, a sort pedig az áruátvevők zárják, szerényebb bruttó 1690 forintos órabérrel. A diákok általában a munkahelyi környezet miatt választják ezeket az állásokat, és legtöbbjük, több, mint kétharmaduk nem itt tervezi a jövőjét.
Mi motiválja a diákokat?
Majdnem egyharmadukat, 32%-ukat például a távmunka lehetősége, és a kereslet egyre intenzívebben emelkedik, de a hibrid lehetőségek utén is érdeklődnek. A munkáltatók rugalmasak ebből a szempontból, bár legtöbbjük eleinte azért megköveteli a bejárást, legalább addig, amíg kiépül a bizalom.
A diákok több, mint felének az elsődleges megélhetési forrása az állandó, vagy alkalmi munkavállalók. Az egyetemisták inkább hosszabb távon, 1-2 évig, dolgoznak egy helyen, míg a középiskolások inkább a szezonális jellegű állásokat preferálják.
Az sem mindegy, az ember hogyan képzeli el a jövőjét – a diákok több, mint 30%-ának lesz lehetősége tanulmányai elvégzése után teljes állásban elhelyezkedni a munkahelyén, egynegyedük pedig a jelenlegi állásban tudja teljesíteni a szakmai gyakorlatát.
A felmérésből az is kiderül, hogy a jelentkezéskor diákok számára a leglényegesebb a rugalmas munkaidő, míg a megfelelő bérezés a második, a heti min-max óraszámok pedig a fontossági sorrend harmadik helyén helyezkedik el.
Nem mellékes, hogy a diákokat a munkavégzésben a legjobban a megfelelő munkahelyi környezet motiválja. A karrier megalapozása csak másodlagos, míg a szakmai fejlődés a harmadik legfontosabb faktor.
A magas kereseti lehetőség, az új emberek lehetősége és a jó főnök úgy tűnik, kevésbé fontosak.
