Közeleg a karácsony, és mindenki tudja, hogy nincs karácsony karácsonyfa nélkül. De honnan származnak ezek a fenyőfák, és mit kell tudni róluk? Városiné Papp Kriszta agrármérnökkel, a Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum szakmai igazgatóhelyettesével beszélgettünk erről a fölöttébb ünnepi témáról.

Különbözik a karácsonyfák termesztése a normális erdőgazdálkodástól?

Természetesen különbözik! Hazánkban a karácsonyfákat általában családi vállalkozások nevelik, egy-egy család akár 80-100 hektáron is termeszthet kimondottan karácsonyfát. A legnagyobb telepek az ország nyugati részén, Zala és Vas megyékben találhatók – leginkább csak ebben a régióban számukra a legmegfelelőbb a klíma.

Mitől lesznek olyan szép szimmetrikus alakúak ezek a fák?

A rengeteg munkától. Kezdjük ott, hogy még a fent említett területeken is sokat kell velük foglalkozni, öntözni kell őket, a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat pótolni kell, és természetesen növényvédelemre is szükség van.

Ezen felül folyamatosan szabályozni kell a korona fejlődését, a fa formáját alakítani, mely zöldmetszéssel történik, és csak kézzel lehet elvégezni.

Melyik fajtákat szokták kifejezetten karácsonyfának termeszteni?

Magyarországon három népszerű fajta van.

► Az első a lucfenyő, mely a leggyakoribb. Illatos, megfizethető az ára, illetve rendkívül jól formálható. Hátrányai, hogy hullanak a tűi, illetve, hogy érzékeny a kórokozókra, kártevőkre, ez nehézséget okozhat a termelésében.

► A második a nordmann jegenyefenyő, mely egyre népszerűbb. Igényes fa, ezért viszonylag drágább, viszont az emberek kedvelik, mert szép, szabályos alakot tud ölteni, és nem is hullanak a tűlevelei. Viszont nem túl illatos.

► A harmadik legkedveltebb fajta az ezüstfenyő. Nagyon szép és esztétikus, viszont nagyon szúr is! Kisgyerekes családok általában nem szívesen díszítik emiatt.

Hogyan tudják, hány karácsonyfára lesz szükség?

Sok éves tapasztalat és igényfelmérés alapján. Általában a kialakult vevőkör igényei döntik el, hányat vágnak ki. Az ezzel foglalkozó családok generációkon keresztül gazdálkodnak, adják át egymásnak a tapasztalatokat.

Évente nagyjából 4-500 hektáron megtermelt fenyőt adnak el, kb. 2.5 millió darabot.

Ennek egy része dán import (kb. 1 millió darab) és 6-700 ezer darab exportra kerül. Egy hektáron egyébként nagyjából 1000 fát lehet nevelni egyszerre.

Mennyire környezetbarát ez az egész? Elvégre fákat vágnak ki…

Pedig az! Egy fenyő nagyjából 8-10 év alatt nő meg akkorára, hogy el lehessen adni karácsonyfának. Ennyi idő alatt hektáronként nagyjából 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és oxigént állítanak elő. A kidobott, vagy el nem adott fákat pedig feldolgozzák, hasznosítják, daralásos módszerrel mulcsot készítenek belőle, melyet aztán talajfedőnek használnak. A műfákkal szemben pedig ég és föld a különbség – egy műanyag fa előállítása, szállítása, megsemmisítése sokszoros ökológiai lábnyommal jár.