Egy állásinterjú a munkára való kiválasztás folyamatának kihagyhatatlan része. Többféle fajtája van, ráadásul már online is történhet. Mire készülj, ha felvételi interjúra hívnak? Hozzáállás, típusok, kérdések. Rengeteg írás található meg erről a neten, most összegezzük a lényeget.

Az állásinterjú általában nem az első élő beszélgetés a cég képviselőjével. Megelőzi egy telefonos előszűrés, amire már jó, ha az álláspályázat elküldése után felkészülsz. Célja a pályázati anyagban írt információk pontosítása, kiegészítése, a motivációd felmérése (valóban komolyan gondoltad-e a pályázást), első benyomás szerzése és az állásinterjú időpontjának egyeztetése. Sokat elárul, ha nem is emlékszel, hogy oda pályáztál – hívja fel a figyelmet a HR Portál.

De hogyan is készüljünk? Tartsuk fejben, hová is pályáztunk. Ha nem alkalmas az időpont (a munkahelyen vagy tömegközlekedésen vagyunk), akkor jelezzük ezt, és kérjünk új időpontot. Jó tanács: mosolyogjunk beszéd közben, ezt a másik fél is érzékeli. Legyünk pozitívak, nyitottak, mutassunk érdeklődést. Banális dolgok, sok esetben nem is tükrözik a valódi gondolataidat, de, ha ez kell akkor érdemes „megerőszakolnod” magad, és mosolyognod.

Erre figyel egy hr-es, és a szakvezető

Egy hr-es elsősorban az attitűdre, a céges értékeknek való megfelelőségre, a csapatba illeszthetőségre, a bérigényre figyel. A szakterületi vezető pedig a szakmai felkészültségre, a motivációra, a csapatba illeszthetőségre koncentrál.

Ha személyes felvételi interjúra kapunk meghívást, akkor az egyik, amiben részed lehet azt úgy hívják, hogy strukturálatlan interjú. Itt nincs pontos kérdéslista az interjúztató kezében/fejében, hanem az első kérdés után a válaszok függvényében érkeznek az újabb kérdések. Ebben az esetben a jelölt jobban irányíthatja a beszélgetést.

Sokkal kötöttebb – és ritkábban fordul elő – a strukturált interjú. Ebben az esetben ugyanazokat a kérdéseket kapja az összes pályázó, ugyanabban a sorrendben. A munkáltató célja a könnyebb összehasonlítás, a reakciók, a válaszok minőségének összevetése. Telefonos előszűréseknél is bevetik például költözési szándék, munkarend vállalása, bérigény, „K.O. kritériumok” (ezek olyan elvárások, amelyek hiánya eleve kizár a pályázásból) terén.

Gondosan készülj rá, mekkora fizetést mondasz be

Általában nem önálló interjú, hanem a felvételi interjún belül kerül sor a bértárgyalásra. Erre alaposan és konkrétummal készülj, rendkívül fontos része a felvételi interjúnak. Néhány szempont:

Gondold át, mennyiből jössz ki egy hónapban. Bármennyire is vonzó egy munkaadó, ahol sokat tanulhatsz, bérigényeddel ne menj a havi megélhetési összeg alá. Mondj valamennyivel többet – például 10 százalékkal –, mint amit szeretnél elérni. Hogy tudj alkudni, tedd kicsit feljebb a lécet és nettó összeget adj meg.

Gondolkodj csomagban: ha a munkaadó kevesebbet ajánl, akkor kérj mást (cafeteria, képzés tandíjának átvállalása, céges autó, rezsi vagy albérleti támogatás, home office).

Forrás: Getty Images

Sokféle bérfelmérés kering a neten, erre ne feltétlenül támaszkodj. Érdemes a saját networködet is megmozgatni. Például megkérdezni, hogy hasonló cégeknél, ugyanabban a városban mennyit fizetnek.

Van, ami öngóllal ér fel

Multinacionális cégeknél – például gyakornoki programokban, vezetői pozícióknál – felbukkan az assessment center (AC) is. Ez egy több órás, egyéni és csoportos feladatokból álló megmérettetés. Több pályázó dolgozik együtt és egyben versenyez egymással. A munkáltató célja a soft skillek, a csoportban való viselkedés tesztelése. Ki képes keresztülvinni az akaratát, ki, mennyire tudja a közös cél felé mozgatni a csapatot, kiből lehet a jövő vezetője, projektmenedzsere? Költséges eszköz az AC, így csak a nagy cégek alkalmazzák, ám a hagyományos állásinterjúhoz képest több kiderül a jelölt képességeiről, munkastílusáról, csapatban való viselkedéséről.

Általában csak része a felvételi interjúnak a szituációs interjú. Ebben az álláskeresőnek egy munkahelyi helyzetet kell megoldania: például ügyfélszolgálatosnak panaszt kezelni, értékesítőknek eladni valamit. E feladat a problémamegoldó képességre, a reakcióidőre, a kreativitásra, a személyes fellépésre enged következtetni. Ennek felbukkan a vadhajtása is, ami egy egész napos szimulált munkanap, próbanapnak is nevezik. Érdemes tudni, hogy

„próbanap” a munkajogban nem létezik, ehhez már bejelentés szükséges és munkabért kell fizetni.

Sokat beszélnek róla, de a valóságban ritkán vetik be a cégek a stresszinterjút. Itt a jelölt stressztűrését mérik provokatív kérdésekkel. A másik fél reakciójára, a helyzet kezelésére kíváncsiak, ami vezetőknél vagy ügyfélszolgálati munkatársaknál szempont. A stresszinterjú azonban csak pszichológus jelenlétében alkalmazható, ám még akkor is rossz hírét viheti a cégnek, ami a mostani munkaerőhiányos álláspiaci helyzetben öngól lehet. Éppen ezért érdemes a stressztűrést inkább tesztekkel vagy szimulált munkahelyi feladatokkal mérni.

Felvételi interjú angolul

Ha egy pozícióhoz fontos a nyelvtudás, akkor munkaadói szempontból sokkal hatékonyabb nyelvvizsga-bizonyítványok vagy a jelölt önértékelése helyett interjú közben angolra váltani. Az is megesik, hogy az egész beszélgetésre angolul kerül sor. Ez a megmérettetési forma részben könnyebb, részben nehezebb, mint egy nyelvvizsga. Könnyebb, mert szűkebb a szóba jöhető témák köre: csak a munkakörrel, a korábbi tanulmányokkal, munkatapasztalattal, személyes képességekkel, motivációval, esetleg a hobbival kapcsolatban kérdeznek.

Másrészt nehezebb: nyelvvizsgán ugyanis bármilyen válasz jó, ha az nyelvtanilag helyes, állásinterjún azonban a jelöltnek a valóságnak megfelelő képet kell magáról, tudásáról, motivációjáról festenie (itt aztán felvetődik a kérdés, hogy, mire való a nyelvvizsga, ha nem készít fel valós szituációkra). Célzott készüléssel azonban látványos eredményt lehet elérni.

A lényeg, hogy ne ijedj meg, ha angolul kell megszólalnod, a nyelvtani pontosságnál pedig fontosabb szempont és jobb hatást kelt, ha nem állsz meg, hanem folyamatosan kommunikálsz. A toborzó szempontjából azért érdemes kicsit „megpiszkálni” a nyelvtudást, mert néhány perc alatt kideríthető, hogy megvan-e a szükséges nyelvi szint.

Van, amikor be sem kell menned

A Covid-járvány elhozta a videóinterjúk korszakát. Egyre gyakrabban zajlanak Zoomon, Microsoft Teamsen, Google Meeten, Skype-on keresztül felvételi interjúk. Itt is érdemes azonban néhány tanácsot megfogadni. Álláskeresőként egyeztess előtte telefonon a technikai részletekről. Ha kamerán is be kell jelentkezni, ellenőrizd a technikai hátteret. Iktasd ki a zavaró tényezőket, figyelj a háttérre. Öltözz fel úgy, mintha személyesen ott lennél. Ne a képernyőre, hanem a kamerába nézz, amikor beszélsz. Mosolyogj, legyen pozitív hozzáállásod. Jó tanács: legyen B-terv, ha a technika csődöt mond, például legyen mindig kéznél az interjúztató telefonszáma.

Felvételi interjú – kérdések

Végül nézzük, mire készülhetsz még! Sok álláskereső felvételin találkozhatsz első blikkre „bugyuta”, számodra magától értetődő kérdésekkel, amire mégis úgy kell válaszolnod, mintha kvázi érettségiznél. A HR Portál összegyűjtött néhányat, ami a legtöbb állásinterjún elhangzik:

– „Miért szeretne nálunk dolgozni? Miért pályázta meg az állást?”
– „Miért akarja otthagyni jelenlegi munkahelyét?”
– „Beszéljen magáról!” „Mi az, amit kiemelne eddigi tapasztalatai közül?”
– „Mi az, amit erősségének tart?”
– „Milyen szakmai céljai vannak?”
– „Mit tud cégünkről?”
– „Van-e kérdése?”