_
hirdetés
_
hirdetés
Nem is olyan régen, idén februárban egész nagy hír volt, hogy most aztán eljöhet Magyarország igazi aranykora – a szó legszorosabb értelmében. Varga István üzletember ugyanis azt állította, különféle vizsgálatok és kutatások eredményeképpen be tudja bizonyítani, nagyjából 9000 tonna kitermeletlen nyersarany, és ugyanennyi ezüst található a Börzsönyben. Akárhogy is nézzük, ez rengeteg – még gombócból is nagyon sok – a jelenlegi becslések szerint pedig eme nemesfémek összesített értéke meghaladhatja az 550 milliárd forintot. Nem semmi, ugye? Kíváncsiságból utánanéztünk – mégis hogyan kell a nemesfémek királyát, az aranyat bányászni? Hát, lássuk csak!
Az első lépés a felderítés
A felderítés 1-től 10 évig is eltarthat. Sok idő, jelentős anyagi befektetés és rengeteg szakértelem szükséges több tudományos területen is, például geográfia, geológia, kémia és mérnöki tudás. Fontos kiemelni, hogy
az ilyen módon megvizsgált területek mindössze 0.1%-án jöhet létre termékeny bánya. Ezen felül a bolygó aranylelőhelyeinek mindössze 10%-a tartalmaz elég ércet ahhoz, hogy megérje befektetni.
Viszont, ha szerencsénk van, és megfelelő lelőhelyre bukkantunk, el lehet készíteni a bánya modelljét és továbbléphetünk a következő fázisba.
Jöhet a bánya kiépítése
A bánya kiépítése nagyjából 1 és 5 év közötti időt vehet igénybe. Az első lépés a bánya megtervezése, a következő pedig a megfelelő építmények felhúzása. Itt nem csak magáról a bányáról van szó – megfelelő infrastruktúra is kell hozzá, a bányászoknak lakóépületek, szolgáltatások, közművek, stb. A helyszíntől függ, milyen léptékű építkezésekről van szó, de általánosságban elmondható, hogy a bányászat elhúzódó folyamat, és érdemes hosszútávra tervezni a beruházásokkal. Nem mellesleg engedélyekre is szükség van – többek közt környezetvédelmire, például – melyek megszerzése a bürokratikus huzavona miatt akár évekig is eltarthat, és akkor még egyetlen gödröt sem ástunk.
Miután mindez megvan, jöhet végre a produktív fázis, vagyis a kitermelés
_
hirdetés
_
hirdetés
A lelőhely méretétől függően akár 30 évig is üzemelhet egy ilyen bánya. Értelemszerűen az érc kitermelése történik ebben a szakaszban. Az érc bolygónk távoli múltjában a földrészek mozgásával került egyre közelebb a felszínhez, úgynevezett telérek formájában lelhető fel. A frissen kinyert aranytömböt termésaranynak nevezik. Sokszor az aranyat a kőtől és homoktól higannyal választják el – ez a két anyag úgynevezett amalgámot képez, ha pedig hevíteni kezdik, a higany elpárolog, az arany pedig hátramarad. Ez azonban egy rendkívül környezetszennyező megoldás, melyet ma már elmaradott módszernek tartanak, kisebb bányákban azonban még mindig használatban van. Alternatívaként a ciánt használják, mely nem kevésbé mérgező, viszont nem marad meg a környezetben, így hosszabb távon biztonságosabb.
Még modernebb módszer az arany nátrium-tioszulfát nevű vegyülettel való kioldása, mely olcsóbb és környezetbarátabb is a fent említett módszereknél, viszont még nem olyan elterjedt.
Függetlenül attól, hogyan nyerjük ki a, a végterméket színaranynak, vagy 24 karátos aranynak nevezik.
Maga a színarany 999.9 ezrelék tisztaságú (teljesen tiszta viszont sosem lehet), ez a fém legtisztább formája. Mivel az arany rendkívül puha és gyorsan tud kopni, ezért ha például ékszerek gyártására használják fel, előbb valamivel ötvözik, hogy tartósabb legyen, például ezüsttel és palládiummal (fehér arany), ezüsttel és vörösrézzel (sárga arany) vagy vörösrézzel (vörös arany).
Elég sokat írtunk mostanság a digitalizációról és automatizációról, a téma pedig ezen a területen is aktuális.
Az aranybányászat ugyanis időtálló, egyhamar nem fog kimenni a divatból, az új módszerek fejlesztése pedig folyamatos. Így nem csoda, ha azt állítjuk, a jövőben itt is meg fognak jelenni olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, vagy a gépi tanulás.
Mát tervben van olyan robotok megtervezése, melyek a gépi tanulás segítségével képesek lesznek biztonságosan navigálni a bányában, felismerni a kitermelhető aranyat és elkülöníteni azt más anyagoktól.
Ezek a módszerek biztonságosabbá, hatékonyabbá és környezetbarátabbá tehetik a bányászatot.
A kitermelhető arany előbb utóbb elfogy – ekkor bezár a bánya, viszont maga a bányászat elég komoly negatív hatással van már csak a közvetlen környezetére is. Ma már egyre fontosabbak a környezetbarát megoldások, és ezalól a bányászat sem kivétel, mely finoman szólva sincs a legjobb hatással a természetre.
Ekkor következik a környezet rehabilitációja
A környezet rehabilitációja akár tíz évnél tovább is eltarthat. Része az épületek lebontása, a gépek elhordása, környező területek vegyi anyagoktól való megtisztítása, valamint a termőföld és a növényvilág restaurációja. De van, ahol tovább mentek, és geográfiai restaurációt is végeztek – a sziklákat megnyesték, a lejtőket elegyengették, és általánosságban arra törekedtek, hogy a volt bánya területe beleolvadjon a környezetébe, minél természetesebb hatást kölcsönözve.