Az internet és a digitális technológiák előretörése elképesztő módon változtatta meg életünket – rengeteg alkalmat adva a fejlődésre. A technikai fejlődés minden eddiginél jobb lehetőségekkel kecsegtet a munkáltatók számára. Például a globális kapcsolati hálók kiépítése terén, a munkafolyamatok egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére és hogy ügyfeleikkel közelibb, személyre szabottabb kapcsolatokat tudjanak tenntartani – ráadásul ez a kisvállalkozások számára is lehetséges és elérhető. Mindez viszont nem lehetséges olyan munkavállalók nélkül, akik rendelkeznek megfelelő digitális kézségekkel.

Innováció! Egy olyan kifejezés, melyet egyre gyakrabban hallunk manapság, és mely a gazdasági és technológiai fejlődés szinonímájává vált, és mely ma már nem képzelhető el anélkül, hogy ne említenénk meg a digitalizációt is. A gyors technológiai fejlődés pedig megkívánja, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók rendelkezzenek bizonyos képességekkel, melyeket digitális kézségeknek szoktak nevezni. A digitálisan is képzett munkaerő ma már kritikusan fontos az innovációval és a versenytársakkal való lépéstartás érdekében. Ennek ellenére az EU vállalatainak 70%-a nem rendelkezik megfelelő digitális kézségekkel. Ennek egyik oka az, hogy hiány van IT-s szakemberekből. Éppen emiatt az EU célként tűzte ki, hogy a jövőben 9 millióról 20 millióra emelkedjen számuk.

De pontosan melyek ezek „digitális kézségek”? Jobb, ha tisztában vagyunk a fogalmakkal:

▶ Digitális kézségek: az a képesség, hogyan használjunk digitális eszközöket hatékonyan és magabiztosan. Több kompetenciát lefednek: a számítógép és az internet használatát, online kommunikáció, információk beszerzése és digitális biztonság. Ezek a kézségek lehetővé teszik, hogy megfelelően és hatékonyan használjunk digitális platformokat, applikációkat és szolgáltatásokat.

▶ Digitális írástudás: az a képesség, melynek segítségével hozzáférönk, megértünk, integrálunk, kommunikálunk, felmérünk és magunk is létrehozunk digitális információt biztonságosan és megfelelő módon különféle digitális eszközök és hálózati technológiák segítéségével, és hogy ily módon gazdasági és társadalmi tevékenységben vegyünk részt.

▶ Digitális kompetencia: az élethosszig tartó tanulós kulcsfontossági kompetenciája, mely tágabb fogalom, mint a kézség, és magában foglalja a képességeket, tudáts és megfelelő hozzáállást.

Azon online álláshirdetések aránya (%-ban), melyek megemlítik valamelyik digitális kézséget 2019-ben és 2023-ban, szektorokra bontva
Forrás: cedefop/WIH-OJA

A mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet tölt be a gazdaság minden szektorában, egyre többen használják valamilyen módon – a legtöbben természetesen az IT és kommunikációs szektorban (25.5%), de a gyártásban (7.3%), kereskedelemben (6.4%), építőiparban (4.8%), szolgátatásiparban (3.6%) is. Bár sokan fenntartásokkal kezelik a mesterséges intelligencia szerepét társadalmunkban, és sokal félnek attól, hogy elvesztik miatta munkájukat. Letagadhatatlan, hogy maga a technlógia egyre nagyobb teret nyer és a kutatások szerint kulcsfontosságú lesz majd a fenntartható fejlődés elérésében.

A felmérések szerint mindennek ellenére az MI-k használata egyelőre viszonylag ritka és a digitálisan képzett munkaerő hiánya tovább lassítja a technológia térnyerését.

Azon vállalatok aránya (%-ban), melyek használnak valamilyen mesterséges intelligencián alapuló technológiát, szektorokra bontva
Forrás: cedefop/ISOC_EB_AIN2

Anneak ellenére, hogy mennyire fontosak, a kimutatások szerint ez EU-ban az emberek csupán mindössze fele rendelkezik alapvető digitális kézségekkel. A fiatalok körében ez a szám magasabb, ami nagyon fontos ahhoz, hogy megkapcsolódhassanak és aktív részesei lehessenek a modern, tudásalapú gazdaságnak. Ahhoz, hogy minél többen elsajátíthassák ezeket a kézségeket, az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kell ezekhez az új kihívásokhoz. Az EU szerint 2025-re drasztikusan javítani kell ezeket a lehetőségeket – európai szinten csak a felnőttek digitális kézségeinek fejlesztésére 15 milliárd eurót szánnak 2027-ig, a kis- és középvállalkozások digitális kézségfejlesztésére pedig 7.5 milliárd eurót. Ezen felül 23 milliárd eurót szánnak a lakosság digitális képzésére és azok tanítására. Az Erasmus+ programnak is fontos szerepet szánnak abban, hogy a fiatalok külföldön is fejleszthessék digitális kézségeiket és fontos tapasztalatokat szerezhessenek.

Milyen következtetéseket vonhatunk le mindebből? Elsősorban azt, hogy érdemes digitális kézségeinket fejleszteni, hisz ez egyre fontosabb, szinte már elengedhetetlen. Az IT-szakemberek iránti kereslet, bár valamennyire csökkent az elmúlt években, még mindig hatalmas. De a lényeg pont az, hogy nem csak rájuk,

ezeket a kézségeket mindannyiunknak el kell sajátítanunk, a technlógiai haladás pedig nem lassul le, szóval nekünk sem szabad – lépést kell tartanunk vele, hogy megőrizzük versenyképességünket.

Forrás: cedefop