A negyedik ipari forradalom. Egyesek szerint a harmadik ipari forradalom, a komputerizáció folytatása, annak csak második felvonása, mások szerint új, attól független folyamat. Mindenesetre ez, melyet Ipar 4.0-nak is, vagy röviden csak 4IR-nek neveznek egy, a 2010-es évek közepére datálódó és azóta is zajló folyamat, mely magába foglalja a digitalizációt, automatizációt, a mesterséges intelligencia felhasználását, a virtuális valóságot, a robotizációt és még sok mást.  Lássunk csak egy rövid áttekintőt arról, mi is ennek a lényege!

Hogy értsük, miről van itt szó, érdemes tisztában lenni azzal, hogy pontosan miben is áll ez a negyedik ipari forradalom. Általában négy alappillérét különböztetik meg.

1. összekötöttség, adatkezelés, komputerizáció: felhőtechnológia, az internet, blokkláncok

2. analitika és intelligencia: fejlettebb analitikai módszerek, gépi tanulás, mesterséges intelligencia (AI)

3. ember-gép interakció: virtuális valóság (VR), kiterjesztett valóság (AR), robotika és automatizáció, autonóm (pl. önvezető) járművek

4. gépészeti újítások: additív gyártás (pl. 3D nyomtatás), megújuló energia, nanorészecskék

Természetesen a technológiai fejlődés csak az érem egyik oldala. A munkaerőnek is változnia, fejlődnie kell ahhoz, hogy megbirkózzon a kor kihívásaival. Erről, és a digitalizációról általánosságban, már korábban írtunk pár cikket, ezek itt, itt, és itt érhetők el.

Egy másik fogalom, amit jó ismerni, az a CPS, avagy a kiber-fizikai rendszerek. Ezek olyan, egymással szoros együttműködésben álló hardver és szoftver komponensek, melyek egymással rengeteg különböző, de intelligens és az adott helyzethez alkalmazkodó módon képesek együttműködni. Példaként említhetjük az okosotthonokat, ipari folyamatok monitorozását, vagy az önvezető járműveket, de mindegyiknek egy a lényege – a 4IR technológiáinak felhasználásával hatékonyabbá tesznek már meglévő folyamatokat.

Persze ezek a technológiák nem működnek teljesen maguktól –

a negyedik ipari forradalom a szakképzést is meg fogja változtatni és ez már most is folyamatban van.

A CPS technológiáknak többek közt a gyártásban, kitermelésben, logisztikában, szolgáltatásokban kiemelt szerepe lesz, melyet az abban dolgozó embereknek is kezelnie kell majd, és ezzel együtt új kompetenciákra is szert kell majd tenniük.

Például képzeljük el, hogy egy gyárban a gépek képesek lesznek egymással kommunikálni, a gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével fejleszthetik tudásukat, és úgy oldhatnak meg egy problémát, ahogy egy ember tenné.

Vagy mondjuk egy autószerelőnek már nem csak az autó mechanikai elemeivel lesz dolga, hanem mondjuk az önvezetéshez szükséges komplex elektronikai és digitális rendszerekkel is. De lehet nem is lesz annyi dolga – robotok átvehetik feladatai egy részét, diagnosztizálhatják az autó „betegségét” és önmaguktól végezhetnek el javításokat.

A gép tanulás képességével felvértezett MI-nek köszönhetően pedig minél több adathoz férnek hozzá, valamint minél többet csinálják azt, amit csinálnak, annál jobban fogják csinálni. Jogos a kérdés – az autószerelő még mindig autószerelő lesz, vagy már inkább programozó, esetleg gépész? A mechanikai tudással rendelkeznie kell, hiszen fel kell ismernie, ha a robot hibát ejt, de ezzel párhuzamosan a robotot is tudnia kell majd kezelni.

A válasz tehát pedig a következő – valamennyire mindkettő egyszerre.