A minap készült egy hosszú interjú az Inforádióban Dr. György Lászlóval, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárával. Az interjúban főként az innovációról, a vállalkozásfejlesztésről és a felsőoktatásról volt szó, ugyanakkor természetesen a szakképzés is szóba került.

„A versenyképesség kulturális kérdés”

Az államtitkár elmondta, hogy cél egy olyan vállalkozói szemlélet – ha úgy tetszik kultúra –  kialakítása, amelyben a vállalkozók a legjobbat akarják kihozni magukból és külföldön is versenyképesek akarnak lenni. Az ilyen vállalkozásokhoz pedig olyan munkavállalók kellenek, akik ebben a gyorsan változó világban gyorsan tudnak reagálni a változó körülményekre. Ezen a ponton jön a képbe az oktatás, és az államtitkár szerint az ilyen jellegű vállalkozói kultúra kialakítása már a középfokú oktatásban el kell, hogy kezdődjön.

„A szakképzés és a felsőoktatás átalakítása is innovációnak tekinthető”

Az oktatás kapcsán György László kifejtette, hogy az irány az, hogy egyetem központú innovációs ökoszisztémát fejlesszenek. „Ezért költünk kétszer annyit éves szinten az egyetemekre, így tudunk a vállalkozóknak és a munkavállalóknak lehetőséget biztosítani a globális versenyben.”

Az egyetemi átalakítás kapcsán, a felvételik változásánál, már mi is írtunk arról, hogy megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget a diploma megszerzésénél. Ezt azzal indokolta, hogy

a munkáltatók elsősorban a nyelvi kompetenciára kíváncsiak, nem papírra. Ezzel a nyelvi kompetenciák fejlesztése gyakorlatilag az egyetemek felelőssége lesz.

A felvételi pontok esetén az egyetemek 100 pontos mozgástere is az egyetemek felelősségét növeli a kiválasztásban.  A cél, hogy a munkaerőpiaci illeszkedés nagyobb legyena végzett hallgatók esetében.

Pályakövetési rendszer

A felsőoktatási pályakövetési rendszer már működik, ez fontos adatokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az egyetem mennyire tudja kiszolgálni a munkaerőpiaci igényeket.

Ugyanez a cél a szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszerrel, amelyet ez évtől vezetnek be. A kibocsátás értékének mérésével, adat alapon tudják majd megmondani, hogy egy adott iskola, adott szakán végzett tanuló milyen gyorsan tud elhelyezkedni, a végzettségének megfelelően talált-e helyet, területileg hol tudott elhelyezkedni, mennyit keres és azt is meg tudják nézni, hogy mennyit keres majd 10 év múlva.

A gyakorlatban: anonimizált módon összekötik a képzési rendszer adatbázisait a NAV adatbázisával,

innen tudják pontosan megmondani, hogy egy adott képzésben végző hallgató milyen gyorsan és milyen bérvárománnyal tud elhelyezkedni.

Ez is nagyban hozzájárul a szakpolitikai döntésekhez és közelebb hozza képzési és munkaerőpiaci igényeket.

„Akinek van szakmája, az a jég hátán is megél”

„Tanítsunk Magyarországért program egyik fontos célkitűzése, hogy minden mostani általános iskolás 2030-ra rendelkezzen szakmával, vagy ha a képességei erre lehetőséget teremtenek, akkor tanuljon tovább” – mondta György László. – „A sikeres nyugati országokban a szakmát szerzők aránya 60-80%, mi is szeretnénk eljutni ide, mert akinek van szakmája az a jég hátán is megél, hiszen ő adja a gazdaság törzsét.”  Ez az arány jelentősen javult, hiszen korábban hazánkban 50% volt a gimnáziumba jelentkezők, és ennél valamivel kevesebb a szakképzésbe jelentkezők aránya. 2021-ben már 39% volt a gimnáziumba jelentkezők és 61% a szakképzésbe jelentkezők aránya.

forrás: Inforádió