_
hirdetés
_
hirdetés
Az idei EFOTT-on természetesen a SZAKMAVERZUM.HU is kint volt, ahol György László államtitkárt kaptuk el a Tanítsunk Magyarországért mozgalom standján, hogy mondjon pár szót a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatáról. Elöljáróban annyit elmondhatunk: ez a kapcsolat tetszeni fog Neked.
A Tanítsunk Magyarországért nevű mozgalom egy rendkívül érdekes program, sokan látogatják a standot itt, az EFOTT-on is. Mi a program lényege?
A Tanítsunk Magyarországért számomra az egyik legkedvesebb program, amely abból a felfedezésből született, hogy a kistelepülésen élő általános iskolások könnyebben integrálódnak a középiskolába, ha segítséget kapnak hozzá. A program éppen ezért jött létre, hogy ebben nyújtson segítséget a fiataloknak.
A programban önként jelentkező egyetemista mentorok segítik a tizennégy éveseket, és mutatják meg nekik a a munka, a továbbtanulási és a kikapcsolódási lehetőségeket.
A segítők több, mint ezren vannak már és több, mint négyezer általános iskolást mentorálnak. A program célja, hogy 2030-ra minden kistelepülésen élő rendelkezzen mentorral, akiknek segítségével a programban résztvevők képesek legyenek kihozni magukból a maximumot – legyen az szakmaszerzés, érettségi, továbbtanulás, sport, művészetek és a végén az elhelyezkedés a munkaerőpiacon.
A szakképzés átalakításában nem titkolt cél volt, hogy a szakképzés a szakirányú felsőoktatás előszobája legyen. Egyre több szakképzési centrum köt megállapodást egyetemekkel. Hol tart ez a folyamat, mi várható ebben a kérdésben?
_
hirdetés
_
hirdetés
A fő cél az, hogy mindenkinek olyan szakmát adjunk a kezébe, amivel a jég hátán is megél.
Látjuk, hogy a nyugati országokban a szakképzésnek sokkal nagyobb súlya van, mint nálunk az elmúlt harminc évben, ezért 2010 után szisztematikusan törekedtünk arra, hogy a szakképzés presztízsét visszaállítsuk. Ennek keretében a szakképzés arányát is növeltük. Ezek a törekvések két évvel ezelőtt értek be, ekkor volt a fordulópont: ekkor már többen rendelkeztek szakmát adó képzéssel, mint gimnáziumi végzettséggel. A fejlett országokban a szakmát szerzők aránya 60-80%, akad, akinek harmincéves korára két szakmája is van. Nekünk is ez a célunk, hogy mindenki képessége szerint tanuljon tovább, és mindenkinek legyen egy szakma a zsebében.
Milyen előnye származik a tanulóknak ebből a folyamatból?
Azok számára, akik messzebbre tekintenek, úgy tudjuk vonzóbbá tenni a szakmák tanulását, hogy összekötjük a szakmaszerzést a felsőfokú tanulmányokkal. Ez a folyamat még zajlik, de annyiban már összekötöttük a kettőt, hogy
aki technikumi képzettséget szerez, félévnyi kreditet könyvelhet el az egyetemen. A jövőben szorosabbá szeretnénk fűzni a kapcsolatot, még több kreditelismerést biztosítani a technikumok és az egyetemek között.
Ez egy komplett életpálya-modellé alakulhat előbb-utóbb? Aki a szakképzésben érez magában elég erőt, az továbbléphet a felsőoktatásba tulajdonképpen ugyanazon rendszeren belül?
Pontosan erről van szó, hogy azonos szakmát tanító szakképző- és felsőfokú intézményeket összekapcsoljuk és összehangoljuk a képzési szerkezetüket. Ezáltal előnyt élveznek majd azok, akik egy szakma elsajátítása után egyetemi képzésben emelnék magasabb szintre a tudásukat.