A legtöbb iskolában minden évben tartanak egy úgynevezett projekthetet, mely keretein belül a gyerekek és oktatóik szabadabban végezhetik a tanulást és tanítást. Egy ilyen hét keretein belül szervezett meg egy amatőr rádiózást bemutató projektet két oktató, Egedi Tibor és Szabó Zoltán, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Mechatronikai Technikumában.

Honnan jött az ötlet a rádiós projekthez?

Zoltán: Úgy gondoltam, hogy az oktatás akkor jó és hasznos, ha valamivel a gyerekeket lázba tudjuk hozni és motiváljuk őket. Nagy szerencsémre egyik kedves volt tanítványommal, Tiborral dolgozhattam együtt, aki most már kollégám és egyben rádióamatőr is. Egyik szünetben szóba került, hogy az iskolánk projekthetén csináljunk egy rádiós projektet.

Az elgondolásból tervek lettek, amelyek megvalósultak.

Még régen rádióztam, de ez több évtizeddel ezelőtt történt. Bakancslistás volt, hogy még egyszer újra csinálhassam, amit akkor annyira szerettem.

Egedi Tibor
forrás: https://mechatronika.hu/rolunk/oktatok

Tibor: Már régen szerettem volna rádiózással foglalkozni, szerencsém volt, mert lehetőségem adódott belekóstolni. Egyből magával ragadott, ezért három évvel ezelőtt belekezdtem. Kiderült, hogy Zoltánnal mindkettőnket érdekel ez a hobbi. Az iskolánkban minden évben van projekthét, amikor a diákok egy hétig nem a kötelező dolgokról tanulnak. Ekkor vetődött fel bennem az ötlet, hogy készíthetnénk egy projektet, ahol az iskola tanulóinak bemutathatjuk a rádiózás alapjait. A lényeg, hogy betekintést nyújtsunk ebbe a világba és a későbbiekben akár szakkört is tudjunk indítani.

Kiderült, hogy vannak még most is érdeklődő iskolások, akik szeretnének rádiózni.

Kialakulóban van egy kapcsolat a Budapest Fővárosi Rádióamatőr Klubbal, lehet, hogy az iskolánk épülete ad majd helyet egy kisebb állomásnak, ezáltal könnyebben tudjuk majd a rádiós hobbit megmutatni a diákoknak.

Egy Facebook poszt formájában kértetek segítséget a projekt elindításához. Érkeztek felajánlások?

Tibor: Igen, körülbelül tíz darab rádió érkezett.

Ezek CB rádiók, amelyeket a projekthéten már fel tudtunk használni, az úgynevezett rókavadászathoz. Ezzel a foglalkozással mutattuk be az egyik gyakorlati hasznát a rádiózásnak. Az iskola területén elhelyeztünk rádióállomásokat  és ezeket kellett megkeresni egy kézi rádió segítségével

Miért tartják fontosnak, hogy mindezt megismertessék a gyerekekkel?

Tibor: Sajnos egyre kevesebb rádióamatőr van. Egyrészt egyszerűbb már a kapcsolattartás a digitális világban. A rádiózás olyan hobbi, ami az ember képességeit tudja felderíteni.

Zoltán: Mi elektronikát és elektrotechnikát tanítunk. Ha vannak a tanítványok között rádióamatőrök, ők lelkesen fogják tanulni ezeket a tárgyakat, ami a munkánkban segítség.

A rádióamatőr tevékenység nem csak a rádiózásból áll, hanem valójában a rádiók bütykölése, szerelése is hozzá tartozik.

Ez sarkalja a műszaki beállítottságú fiatalokat a tudás megszerzésére, mert egy saját maga által épített készülékben kell megkeresni a hibát és az egészet be kell hangolni, el kell indítani, fel kell éleszteni. Nagyon izgalmas dolog.

Milyen a rádiózás helyzete a mobiltelefonok világában?

Tibor: Most csak beírjuk a telefonszámot és a világ másik végére lehet telefonálni, tudunk beszélgetni, viszont mindehhez internet vagy térerő szükséges. A rádiózáshoz csak áram kell.

A rádiózásnál nem függünk sem az internettől, sem a térerőtől.

Zoltán: Ha napjaink eseményeit nézzük, akkor sajnos kialakulhat az a helyzet, hogy szükség lehet a rádiósok tudására.

Van egy régi történet a ’60-as évek végéről, amikor egy nagyon ritka gyógyszert kellett hirtelen megszerezni valakinek Magyarországon és a rádióamatőrök segítségével sikerült megoldani a beszerzést és a megfelelő helyre való eljuttatást. Vannak olyan élethelyzetek, amikor igazán jó, ha valaki ezzel a tudással és lelkesedéssel fel van vértezve.