A turisztikai idény közeledtével mindig megszaporodnak a szálláshellyel kapcsolatos csalások. A közösségi médiában különböző csoportokban sokan kínálnak üdülési lehetőséget, azonban talán ez a legkönnyebb terep a csalók számára is.
Azt bizonyára mondani sem kell, hogy a piaci árnál gyanúsan olcsóbb, semmilyen külső megjelenéssel (web, facebook, google cégem, stb.) nem rendelkező helyek eleve gyanúsak. Senki nem olyan hülye, hogy ha kiadhatja a szállását 10 Ft-ért, akkor 5 Ft-ot kér érte.
Nem, még mi sem vagyunk ilyen szerencsések…
Nos, összeszedtünk pár tippet, hogy ne Te legyél a bűnözők következő áldozata, és bár 100%-os védelem nincs, rengeteg fegyver van, amivel jól megnehezíthető a bűnözők dolga.
Az ugyebár világos, hogy a legnagyobb (amely természetesen nem 100%-os) védelmet a szállásfoglaló oldalak adják. Ezek átverése jóval körülményesebb a bűnözők számára, mintha egy csoportban feldobja a hirdetését, palimadarakra vadászva.
Az alap, hogy csak olyan szálláshely jöhet szóba, ahol van NTAK szám. Ugyanakkor a képet kissé árnyalja, hogy földi halandó (értsd: átlagember) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) ügyfélszolgálata szerint nem tud regisztrációs szám alapján ellenőrizni. Tehát nincs olyan lehetőség, hogy NTAK szám alapján megkeresed a szálláshelyet. Ha valami gyanú merül fel, a települési jegyző tud felvilágosítást adni (az ő dolga az ellenőrzés). Mondjuk innen információt kapni nyilván bonyolultabb, mint beírni egy keresőbe a regisztrációs számot, de majd biztos lesz olyan is… egyszer… talán.
A szálláshelyek közül most az „egyéb szálláshely” és a „magánszálláshely” elnevezésűt nézzük, mert ezek a csalás leggyakoribb eszközei.
CÉGES
A Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint az egyéb szálláshely, a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz.
Kezdjük tehát a könnyebbel, amely jobban ellenőrizhető:
Amennyiben cég üzemelteti, kérdezzünk rá az üzemeltető cég pontos nevére és adószámára. Nyilván, jobb helyeken van weboldal és ott ezeket az információkat feltüntették. Egy weboldal kialakítása kb. 50.000 Ft-tól indul, ennyit azért valószínűleg rádob a vállalkozás. Nem kell csillivilli legyen, de az alap infókat tartalmazza.
Ezt követően kérdezzük le a cég adatait:
E-Cégjegyzék:Az Igazságügyi Minisztérium Cégjegyzékében a cég hivatalos adatai olvashatók. Ha szálláshelyet üzemeltet, annak címe meg kell jelenjen a cég székhelye/telephelye/fióktelepe között, (ugyanis költséget csak ebben az esetben számolhat el).
E-beszámoló:A cégek kötelesek pénzügyeikről beszámolót közzétenni. A Cégjegyzék adatait felhasználva könnyen lekérhetjük a cég utolsó évének pénzügyi beszámolóját. Az adatokból totál laikusként is meg tudjuk állapítani, hogy a cég egyáltalán működik-e (van forgalom, bevétel, kiadás, stb.)
_
hirdetés
_
hirdetés
Domain.hu: Minden valamire való cégnek van weblapja. A szállás domain nevét is ellenőrizhetjük, megtudhatjuk, hogy ki regisztrálta a nevet és mikor, amiből szintén felcsipegethetünk néhány információmorzsát.
MAGÁNSZEMÉLY, avagy a kedves, idős hölgy
A Ker. törvény szerint a magánszálláshely, az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
Amennyiben a szállásadó egyéni vállalkozóként adja ki az ingatlant, akkor szűkebb keretek között, de szintén van lehetőségünk az ellenőrzésre:
Adószám lekérdezés: A NAV egyéni vállalkozók adószám lekérdezése tartalmazza, a vállalkozó nevét, tevékenységét, tevékenységének kezdetét.
Magánszemélyeknél az ÁFA alanyok lekérdezése is járhat sikerrel ezen a linken, bár itt a neven és címen kívül nem sok adatot kapunk, de azért ez is jól használható.
Beszédes lehet a Google Maps/Street View is.
Keressünk rá az ingatlan címére. A szálláshelyet ki kell táblázni, így jó eséllyel abból is szerezhetünk információt. Persze, nem garancia, hogy a Google autója akkor fotózott, amikor a szálláshely már működött, vagy már volt táblája, vagy olyan szögből fotózta ahonnan a tábla látható, de hátha alapon, mindenképpen megér egy keresést, már csak azért is, mert legalább megtudhatjuk, hogy ott van-e, és az a ház az, amelyről képet kaptunk.
„Inkább anyám számlájára utald…”
Pénzfizetés: Magyarországon a pénzfizetést szigorúan szabályozzák. Ha körültekintőek vagyunk,
nem az előrefizetéstől kell félni.
A csalók a legtöbb esetben nem a teljes szállásdíjat kérik, hanem csak egy kisebb részét, amit az emberek könnyebben kifizetnek, mindenféle utánanézés nélkül.
A bürokrácia sokszor átok, de a csalások elleni küzdelemben elég hathatós fegyver. Főszabályként elmondható, hogy pénzt minden esetben csak bizonylat ellenében lehet fizetni, küldeni, utalni.
A bizonylaton pedig szerepelnie kell az azt kiállító adatainak.
A pénzfizetést a díjbekérő megküldése előzi meg, melyben szerepelnek a kiállító adatai, milyen szolgáltatásért és mennyit kell fizetni, milyen számlaszámra, milyen határidővel.
szerencsejáték: számla nélkül olcsóbb lesz
Amikor elküldtük/átutaltuk a pénzt, akkor arról előleg számlát kell kapjunk, amely szintén tartalmaz minden adatot.
Amikor pedig kifizettük az egészet, akkor végszámlát kell kapjunk, amely, ha teljes előrefizetés történt, akkor nullás.
Magyarországon a cégek online számlázó rendszer használatára kötelezettek, így a kibocsátott számlákat automatikusan megküldik a NAV-nak.
Látható, hogy a csalók elleni küzdelemben nem vagyunk fegyvertelenek. Ha viszont belementünk a „számla nélkül olcsóbb lesz” játékba, akkor tudnunk kell, hogy az olyan, mintha ruletteznénk:
