Az ember aggódó tekintettel szemléli, ahogy a szomszédunkban egymást lövik az emberek.
Pláne akkor, ha a harcok a kontinens egyik legnagyobb, működő atomerőműve mellett zajlanak. Akkor meg még inkább, ha a harcok a világ egyik legnagyobb nukleáris balesete helyszínének, a csernobili atomerőmű közelében zajlanak. Talán mindenkiben felmerül a kérdés, hogy ezekben a dezinformációs hadviselés sújtotta időkben, amikor a két féllel szimpatizáló médiumok, mintha két külön valóságban léteznének, mikor tudná meg az ember, hogy baj van a sugárzással?
Nos van egy jó hírünk, viszonylag hamar.
Most, hogy a népek úgy vásárolják a jódtablettát, mintha nem lenne holnap, mert a kommentszekcióban azt olvasták a „szakértőtől”, hogy a beszedett jódtól (amelynek amúgy komoly mellékhatásai lehetnek) fogják túlélni a nukleáris apokalipszist, fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet néhány valóban működő, tudományos alapokon álló rendszerre. Merthogy vannak ilyenek, ráadásul mindenki számára elérhető (már amíg van net).
A nem várt eseményekre való felkészülésnek egyébként egyes országokban komoly hagyományai vannak, és a hazai polgári védelmi szakemberek is kimondottan ajánlatosnak tartják. Hasznos átgondolni, hogy mit és hogyan csinálnál, tájékozódni a lehetőségekről… már amennyiben ez a felkészülés nem a Walking Dead vagy egy üzletben megvásárolható „túlélőtáska” alapján történik. Van tehát ennek okos módja is, de erről majd egy másik cikkben.
Ez egy háttérsugárzás mérő rendszer, amely leírása szerint nem egy gyors vészhelyzeti jelzőrendszer, mégis alkalmas lehet arra, hogy tájékoztatást nyújtson, nekünk, egyszeri földi halandóknak, ha valahol megemelkedett a sugárzás és az felénk tart. Ezt úgy kell érteni, hogy a térképen egy megemelkedett sugárzás haladását lehet nyomon követni, ahogy egyik mérőpontról a másikra emelkedik (reméljük, ilyet nem fogunk látni). Ez a jó időben nyert infó további tájékozódásra ösztönözhet minket, így időben értesülhetünk arról, hogy baj van, és elkezdhetjük a felkészülést.
De még mielőtt bármibe is belefognánk nézzük a matekot: a sugárzási dózist sievertben (szívert) mérik.
nSv = Nanosievert (nanoszívert)
mSV = Millisievert (milliszívert)
1 mSV = 1.000.000 (egymillió) nSv
A dózis időbeli változási sebessége pedig a dózisteljesítmény, amit nSv/h-ban, vagy mSv/év-ben szokás mérni. Az értékeknél mindig nézd meg, hogy egy évre vagy egy órára vonatkoznak, mert nagyon nem mindegy.
Most minden OK.
Az alapvetések után, mert az kell ahhoz, hogy értelmezni is tudjuk, amit látunk
megkértük Pokol Gergőt, a Magyar Nukleáris Társaság elnökét, hogy próbáljon meg közérthetően válaszolni a rendszerrel kapcsolatos kérédéseinkre,
amely nem kis feladat, tekintettel arra, hogy nukleáris fizika egy meglehetősen nehezen elsajátítható tudományág, és „emberi” nyelvre történő fordítása elég körülményes.
A rendszer az EU háttérsugárzási adatait méri. Alkalmas-e nukleáris balesetek, hadászati atomrobbantások, illetve egyéb megemelkedett sugárzással kapcsolatos események kimutatására? Tehát, amennyiben ilyen jellegű esemény történik, az látható-e a térképen, az átlagfelhasználó értesülhet-e ilyen jellegű eseményekről a térkép használatával?
PG: A térképen a térben és időben kiterjedt jelentős események hatása követhető jól. (Ehhez érdemes az átlag mellett a maximum értékeket is megjeleníteni.) A szignifikáns hatású nukleáris balesetek és atomrobbantások biztosan ilyenek. Helyi jelentőségű sugárbalesetek kimutatása ennek a rendszernek nem feladata.
Normál esetben a rendszer a természetes háttérsugárzást méri, ami jelentősen függ a detektor pontos elhelyezkedésétől és az időjárástól is.
Általában 100-200 nSv/h dózisteljesítmény körül még normális a sugárzási szint.
_
hirdetés
_
hirdetés
Az egyes országokban működő rendszereknek van „figyelmeztetési” (warning) és „riasztási” (alarm) szintje, melyek elérésekor az adott ország hálózati központja kivizsgálja az eseményt. Ezek a szintek Magyarországok 250 és 500 nSv/h, az adatkezelő és kivizsgáló hatóság az Országos Atomenergia Hivatal.
A rendszer esetenként kiugró értékeket mutat ( pl. Dippach Lu0083 mérőpont, 2022. január 30-31 – 2523 nSv/h), majd visszatér a normális tartományba. Milyen okai lehetnek a kiugró értékeknek, és ezek veszélyesek-e?
PG: Egyetlen detektor kiugró mérési eredményeit számos dolog okozhatja. Előfordulhat a detektor hibája, az adattovábbítás problémája, vagy akár valamilyen valós lokális sugárzási esemény. Ilyen lokális esemény lehet tervezett, például egy sugárforrás szállítása, de akár egy lokális hatású sugárbaleset is. A szakértőknek minden ilyen eseményt ki kell vizsgálni, de
a lakosság széles körét érintő események egészen biztosan több mérési ponton is megjelennek, így egy-egy kiugró érték miatt nem kell feltétlen aggódni.
Mérőállomás
Mennyi az az érték, illetve időtartam, amely hosszú távon jelent veszélyt az egészségre és mennyi, amely szinte azonnal jelentkezik?
PG: Az éves természetes forrásból származó sugárterhelés 2,4 mSv (2.400.000 nSv) körül ingadozik.
A tudomány mai állása szerint 10-100 mSv között nem kell számolni extra kockázattal,
de normál körülmények esetén (mikor nincs baleset) a lakosság tagjaira a dóziskorlát 1 mSv/év mesterséges forrásból. Ez alatt biztosan nem jelent veszélyt a többletdózis.
Kiürítést pl. akkor rendelnek el, ha egy területen a mért dózisteljesítmény nagyobb, mint 1 mSv/h. Ebből látszik, hogy mekkora „biztonsági tartalék” van: ha valaki 1-2 órát ilyen területen töltene, még akkor is csak éppen elérné az egy év alatt kapott természetes dózist. 100 óra alatt kapná azt a dózist, aminek a jelentős kockázatnövelő hatása már minden kétséget kizáróan fennáll.
Helyes-e az az állítás, hogy a (gamma) sugárzás emberi testre gyakorolt hatása alapvetően függ a sugárzás nagyságától, illetve a sugárzásnak kitettség időtartamától. Tehát, amennyiben a térképen kiugró érték tapasztalható, az nem jelenti azt, hogy az emberi szervezetre azonnal káros lenne?
PG: Az állítás helyes. A fenti módon kiszámolható az az idő, ami alatt még egy adott dózisteljesítményű sugárzásnak való kitettség sem okoz problémát. A térképről leolvasható dózisteljesítményeket megszorozzuk a sugárzásnak való kitettség időtartamával, akkor megkapjuk az elszenvedett effektív dózist.
Ez a rendszer azonban nem alkalmas a lokális dózisszintek pontos feltérképezésére, és az esetlegesen szervezetbe jutott radioaktív izotópok hatásának becslésére.
Ha ideér, Magyarországon is nyomon tudod követni
A fenti térképről tehát látható egy esetleges külföldről érkező megemelkedett rádióaktivitás. Ennek hazai, országon belüli nyomonkövetésre a katasztrófavédelem rendszere használható, amelyet ITT TUDSZmegnézni:
Ha tehát egy nagy területet érintő és több nagyságrendnyi növekedést észlelünk a térképen, akkor első lépésként érdemes bekapcsolni a Kossuth rádiót, ránézni a fenti honlapokra és megnyitni az Országos Atomenergia Hivatal honlapját.
Látható, hogy nekünk, egyszerű földi halandóknak is van eszköz a kezünkben arra, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk, amelyre ilyen időkben nagy szükség van.
