Amikor négy évvel ezelőtt, 2018-ban csatlakoztam a jelenlegi iskolám hatosztályos évfolyamához, az iskola teljesen más volt. Akkor még szakközépiskola, szakgimnázium és gimnázium volt. Mára már nem csak a neve, de mindennapjai is teljesen átalakultak.

Személyes tapasztalatok alapján az átalakulás fokozatosan, lépésről lépésre ment végbe, mely során az intézmény technikummá alakult.

Diák szemmel nézve ez a folyamat szinte pillanatokon belül történt, miközben valójában évek kellettek hozzá. A saját iskolámban tapasztaltak alapján a legelső feltűnőbb dolog a négy évfolyamos gimnáziumi osztály megszüntetése volt, melyet a jelentkezés hiánya és a szakképzés iránti fokozottabb érdeklődés eredményezett. A technikumi átalakulás nagyobb részben a COVID-19 járvány és az online oktatás alatt történt meg, így a diákok ebből kezdetben nem sokat érzékeltünk. Az iskolánk neve megváltozott, technikum és gimnázium lett és a tanárainkat oktatóvá minősítették, ám ez minket, mint hat évfolyamos gimnáziumi osztályt, nem érintett. Az addigi szakképzésben tanuló osztályokat viszont annál inkább.

Nagyobb hangsúlyt kaptak a gyakorlati órák.

Ezt a változást a gimnáziumi osztályok leginkább az órarendi átalakulásban vették észre, hiszen a gyakorlatoknak megfelelően A és B hetet különböztetünk meg, ami eddig nem volt jellemző, mivel a gimnázium és a szakképzés egymáshoz igazodott, a jelenlegi állapotban pedig nagyobb részben a technikumi osztályokhoz idomul a tanítás.

Az iskolánkban most és az átalakulás előtt szintén ugyanazok a szakok indulnak, többek között közgazdasági, turisztikai, gépész és egészségügyi osztályokat különböztetünk meg, valamint továbbra is hat éves gimnáziumi képzésre van lehetőség.

A változásoknak és a fejlődésnek általában ára van, így ennek a procedúrának is megtapasztalhattuk az árnyoldalait. Egy szabály alapján az oktatóknak minimum az óraszámuk 50%-ban technikumi osztályokat kell tanítaniuk, így sajnos előfordult, hogy le kellett adniuk osztályokat. Az összeszokott tanár-diák csapatok esetében ez nem okozott örömöt egyik félnek sem.

A magas, gyakran 30-36 fős osztályok esetében megszüntették az addigi csoportbontást, ami mindeddig biztosította a kisebb létszámban történő, olykor hatékonyabb oktatást.  A tanárok kezdetben gyakran voltak frusztráltak az átállás alatt, a változások több nehézséget gördítettek eléjük is.

Több tanár is felmondott ebben az időszakban.

A csoportbontások megszüntetése a mai napig nem teljesen megoldott probléma. A harminc feletti osztálylétszámok okozta nehézségek főleg a helyhiányból fakadnak, ugyanis a legtöbb terem nem megfelelő ennyi ember számára, a vírus miatti távolságtartás pedig szinte lehetetlen. A kisebb létszám előnyei közé tartozott, hogy a tanárok nagyobb figyelmet tudtak fordítani egy-egy tanulóra, ez pedig gyorsabb és hatékonyabb fejlődéshez vezetett. A mi osztályunk esetében matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, angol nyelvből és testnevelésből volt ketté osztva az osztály. Mostanra már csak az angol órák esetében maradt ez meg.

Sajnáltam, amikor megtudtuk, hogy a csoportbontást megszüntetik. Az osztály két felét más tanította minden bontott órás tantárgyból, így mindkét csoportnak meg kellett válnia valamelyik addigi tanárától.

A testnevelés óra egy igazi túlélőtáborrá vált.

Az addigi felosztás testnevelés óra szempontjából azt jelentette, hogy a lányok és a fiúk külön voltak, olykor a sportoló lányok csatlakoztak a fiú csoporthoz. Miután egybe olvasztották a két csoportot szembesülni kellett egyszerre több dologgal is. Ismételten a helyhiány volt az első gond, majd az, hogy a fiúknak és a lányoknak más feladatokat kell végezniük a kötelező tananyagban. Ilyen például, hogy a lányoknak gerendán kell gyakorlatokat végezniük, míg mondjuk a fiúknak kötelet kell mászniuk.

A legnehezebb dolog mégis talán a fiúkra jellemző játékstílus, ami olykor leginkább egy forgószélre emlékeztet.

Muszáj volt megtanultunk nagyobb létszámban együttműködni, kompromisszumokat kötni és a lehetőségeknek és kereteknek megfelelve tanulni, így a technikumi és gimnáziumi osztályoknak egyaránt van terük fejlődni és előrébbre jutni.