November 30-án adták át a Csonka János Technikum és Szakképző Iskola alternatív műhelyét. Megszólalt Dr. Horváth Béla, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum főigazgatója és három diák is elmondta, mit gondol a szakmáról és az új műhelyről.

Hány ilyen műhelyet adtak már át?

Már 3 iskola rendelkezik ilyen alternatív műhellyel, ahol a gépjárműhajtásnak megfelelő berendezéseken és teszteszközökön gyakorolhatnak a diákok. Többek közt a csepeli Kossuth Lajos Technikum és nemsokára a Bánki Donát Technikumban is hasonlót fogunk prezentálni nemcsak a nagyközönség, hanem a diákok örömére is.

Dr. Horváth Béla, főigazgató

Mennyiben változtatja meg a szakképzést az elektromos autók elterjedése?

Ha szakmai értelemben kettéválasztjuk a kérdést és úgy tekintünk rá, hogy a villamos-hajtás az alternatív technológiák egy fajtája, ez a műhely egy kicsit nagyobb spektrumot ölel fel. A hibrid- és a részben vagy egészben elektromos járműveket is az alternatívak közé sorolhatjuk a benzinnel és gázolajjal működő autókkal szemben. A jövő biztosan ebbe az irányba mutat, hiszen már a mindennapjaink részei ezek a járművek.

Úgy gondolom, hogy mindaz, amit a műhelyben láthatunk már a jövő kezdete: egy kihajtott mag, ami kikerülhetetlenül elkezdett növekedni.

A diákok közül Marosvári Dániel, Sarkadi Kristóf és Kurucz Máté meséltek nekünk a szakmáról és hogy milyen úton jutottak el az alternatív autókig.

Mikor kerültetek először kapcsolatba az autókkal?

Marosvári Dániel: Nagyon fiatalon fogott meg az autók világa. Talán még óvodás lehettem, amikor a nagyapámmal elkezdtem bütykölgetni, de csak pár éve fogalmazódott meg bennem, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Elektronikai technikusként végeztem, ahogy az unokatestvérem is, és úgy gondoltam, hogy hasznomra válik, ha elvégzem az alternatív járműhajtási tanfolyamot is.

Sarkadi Kristóf: Én először a traktorok és a nehézgépek szerelmese voltam. Nagyjából tíz éves lehetettem, amikor az autók is elkezdtek foglalkoztatni. A nagybátyám és a nagyapám is műszaki emberek, gépészmérnökök és gépészek, az ő hatásukra lettem én is műszaki beállítottságú. Átlátom az autót és a működését, úgyhogy én is a felmenőim útját szerettem volna járni a gimnázium után, de végül úgy döntöttem, hogy elvégzem az alternatív hajtási szakot, mert ezzel olyan előképzettséget szerzek a gépészmérnöki kar előtt, amit sehol máshol nem tudnék elsajátítani. Most épp egy Suzukin dolgozok: olyan versenyautó lesz belőle, ami utcán is használható. A képességeim alapján építettem és restauráltam is autókat, ezt szeretném folytatni a tanulmányaim után is.

Kurucz Máté: Kiskoromban sokat ügyködtem az autónkon, és azon kaptam magam, hogy éjjel-nappal autós tartalmakat olvasok és nézek az interneten. Úgy döntöttem, hogy meg szeretném tanulni ezt a szakmát. Én is elektronikával kezdtem a tanulmányaimat, ezt hozom össze az alternatív járműhajtással.

Marosvári Dániel, Kurucz Máté és Sarkadi Kristóf

Hogyan látjátok az elektromos autózást? Inkább a villanyszereléshez állnak közel, vagy ezek még mindig a klasszikus értelemben vett autók?

Sarkadi Kristóf: Természetesen nem lehet eltekinteni a mechanikai részektől, hiszen azok mindig részei lesznek egy autónak, viszont ezek működtetéséhez nagy szerepe van az elektronikának és a villamosságnak, ezért a mérleg nyelve efelé hajlik.

Kurucz Máté: Szerintem a hajtásban van a lényeges különbség a hibrid és a belsőégésű motorok között, de a futóművek és fényszórók működése lényegében ugyanaz.

Marosvári Dániel: Az egyik nagy szaki szerint az alternatív járműhajtás is fejlődni fog: most jönnek be az új akkumulátorok, ami teljesen megváltoztatja az ipart. Az egy dolog, hogy ismerni fogjuk a szakmát, de ezután is kell fejlődnünk, ahogy a szakma is folyamatosan teszi.