A 3D nyomtatás menő. Mára kicsit az életünk része lett, sokaknak van otthon is nyomtatója, de azért még mindig egy misztikus valami. Ha pedig hozzáértő fiatalok kapják a kezükbe a filamentet (az a műanyag, hosszú izé, amivel a 3D nyomtatót kell etetni), ott bizony csodák születhetnek!

A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Mechatronikai Technikuma második alkalommal rendezte meg a 3D nyomtatóval készült hidak országos versenyét. Igazából erre már tavaly sor került volna, csak hát tudjátok, a szokásos: vírus, zárás, halasztás. Idén is kicsit megtizedelte a résztvevőket a járványhelyzet, de azért 12 csapat megérkezett az ország különböző pontjairól.

Hidat tervezni, hidat nyomtatni nem egyszerű, ebben megegyezhetünk. Pláne nem akkor, amikor van egy csomó megkötés. Például, hogy az alkotás nem lehet 250 grammnál nehezebb. És nem lehet keskenyebb 500 milliméternél. Meg még egy csomó megkötés volt, hiszen sokféleképpen lehet nyomtatni, különböző anyagokkal, különböző technikákkal és persze szinte akármilyen méretben. Ahhoz, hogy versenyeztethessük a hidakat, egyenlő esélyeket kellett biztosítani mindenkinek. Ezért a sok szabály.

És bizony volt is olyan híd, amely nem tudott megfelelni a szigorú követelményeknek. Persze versenyen kívül azért lemérték, mire képes. A verseny ugyanis arról szólt, hogy mekkora terhelést képesek elviselni ezek a kis műanyag szerkezetek. És higgyétek el, csodát láttunk!

Azt tudnotok kell, hogy az eddigi rekord 96,7 kg terhelés volt, ami azért nem rossz egy maximum 250 grammos kis izétől. Nos, idén sikerült a rekorddöntés, ezzel a teljesítménnyel ugyanis már 5. helyre szorult volna a korábbi győztes.

Az első helyezett csapat hídja 255,5 kg terhelést bírt el.

Ami azért elég menő. Szerintünk.

A győztes kétfős csapat a Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Technikumából érkezett, mi pedig le vagyunk nyűgözve.

Gratulálunk minden csapatnak, a felkészítő tanároknak és persze a szervezőknek. Vajon jövőre meglesz a 300 kg???