_
hirdetés
_
hirdetés
Az idei EFOTT-ból természetesen a SZAKMAVERZUM csapata sem maradhatott ki. Mindamellett, hogy végre fesztivál volt, dolgoztunk is, így a nagy jövés-menésben meg is találtuk a hazai szakképzés fontos szereplőjét, Schanda Tamás miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkárt, akit jól megkérdeztünk a szakképzés jelenlegi helyzetéről.
Hol tart most az a folyamat, mely szerint a szakképzés a szakirányú felsőoktatás előszobájává válhat? Hogyan látja ezt a kormány, hogyan értékeli az eddigi lépéseket?
A szakképzés átfogó programja – a szakképzés 4.0 – arról szól, hogy hogyan tudjuk tovább erősíteni a magyar szakképzés rendszerét. Ezt a fejlesztési programot fegyelmezetten hajtjuk végre. Erről szólt például az is, hogy átalakítottuk a szakképzés intézményrendszerét. Létrejöttek a technikumok, amelyek öt évesek, és létrejöttek a három éves szakképző iskolák.
Az 5 éves technikumok egyszerre biztosítanak szakmát, és érettségit is, illetve
olyan tudást amellyel könnyebben tovább tudnak menni a tanulók az egyes felsőoktatási intézményekbe,
hiszen a technikumban megszerzett végzettséget nem csak a munkaerőpiac értékeli, hanem a felsőoktatás is.
Egyre több és több magyar fiatal választja a szakképzés rendszerét. Ez egy jó visszaigazolás, mert látszik, hogy a fiatalok és a szüleik is értik, hogy egy jó szakma, az bizony nagyon komoly érték: megélhetést biztosít, családfenntartásra ad lehetőséget, nem mellesleg pedig a felsőoktatás kapuját is tágra nyitja, hiszen oda is könnyen be lehet kerülni általa.
Egyre több egyetem köt megállapodást szakképzési centrumokkal. Mennyire pártolja ezt a kormány, mennyire támogatja a szakképzési centrumokat a szerződések megkötésében?
Maximálisan támogatjuk; ez a szakképzési centrumok számára és – ami még fontosabb – a fiatalok és a családjaik számára is előnyös, ezért aztán nekünk is fontos és minden támogatást megadunk ehhez. Ezekkel a megállapodásokkal lehet a legegyszerűbb az átmenet a szakképzésből a felsőoktatás világába.
_
hirdetés
_
hirdetés
Talán még fontosabb, hogy a megállapodások nyomán együtt dolgoznak a felsőoktatási intézmények, az egyetemek, a főiskolák a szakképzésben dolgozó kollégákkal, közösen alakítják ki a tananyagot.
Így aztán, amit a technikumban megtanult a diák, már azt nem kell még egyszer megtanulnia viszont, amit megtanult a technikumban, arra már rá lehet építeni a felsőoktatásban is.
Mind a szakképzésben, mind pedig például a mérnökképzésben, de a felsőoktatás más területén is ösztönözzük a duális képzést, annak erősödését, terjedését. Ez egy kiváló lehetőség,
hogy ha valaki a technikumban már részt vesz duális képzésben, ahol munkabért kap a tanulás mellet, gyakorolja azt a szakmát, amit el akar sajátítani, akkor utána, amikor elmegy a felsőoktatásba, ugyanannál a munkáltatónál szintén duális képzésben tudja folytatni a tanulmányait.
Erről szól a mi elképzelésünk, ebbe az irányba próbáljuk segíteni a szakképzés szereplőit, a felsőoktatás szereplőit és a vállalatokat, hogy közösen alakítsák ki azt, hogy pontosan milyen képzésekre van szükség.
Egy fórumon az ITM államtitkára, majd Pölöskei Gáborné részéről is elhangzott az, hogy szeptembertől szükségessé válhat a szakképzés 4.0 finomhangolása. Arra vonatkozólag lehet-e már valamit tudni, hogy miben áll majd ez a finomhangolás?
Folyamatosan várjuk az észrevételeket. Folyamatosan meghallgatjuk azokat a véleményeket, amelyek a szakképzéshez kapcsolódnak, hiszen ez a mi alapvető feladatunk megérteni és meghallgatni azt, hogy mit gondolnak az ebben érintett szereplők a különböző változásokról, fejlesztésekről.
Kíváncsiak vagyunk a fiatalok és családjaik véleményére. Szerintem ez a legfontosabb, hogy ők mennyire elégedettek azzal a képzéssel, amit számukra vagy a gyerekeik számára biztosítani tudunk. De ugyanennyire fontos a felsőoktatás visszajelzése, mennyire elégedettek a technikumból érkező fiatalokkal, hogyan tudnak építkezni arra a tudásra, amelyet a szakképzésből kikerülő fiataloknál tapasztalnak. A munka világából érkező visszajelzésekre is kíváncsiak vagyunk, elsősorban a foglalkoztatókéra, hiszen mégis az