Magyarország még mindig elég rosszul áll, ami az idegennyelv-tudást illeti, ugyanis még mindig jóval kevesebben beszélnek idegen nyelvet, mint a legtöbb uniós államban. A helyzet javítása érdekében tízéves tervet dolgoztak ki. A következő tíz esztendőben a köznevelési stratégia kiemelt része lesz idegennyelv-tudás fejlesztése.
És akkor jöjjön ez kézzelfogható adat a szomorú valóságról.
Az Európai Uniós Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint a magyarok, több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem tud, és képzeld ez még előrelépésnek számít a 2007-es állapotokhoz képest, amikor 75 százalék körül alakult azoknak az aránya, akikhez ha nem magyarul szóltál, nem sokra jutottál.
_
hirdetés
_
hirdetés
A gyászos helyzet javítását a fiataloknál és a pedagógusoknál kezdik: ha nem lett volna a pandémia, akkor már idén elkezdődött volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja. Ennek alapja, hogy a 9. és 11. évfolyamos középiskolások kétszer kéthetes külföldi kurzuson vehetnek részt az állam pénzén, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák az általuk elsőként tanult idegen nyelvet. Mindezt Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában Franciaországban, Máltán, Írországban és Kínában tehetik majd meg a tervek szerint, ugyanis az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások.
A diákok mellett a pedagógusok nyelvi fejlesztése is cél – legalábbis ez derül ki a Nemzeti Pedagóguskar honlapján elérhető egyik szakmai anyagból. A szervezet idegennyelvi tagozatának elnöke azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amely szerint a gyakorló nyelvtanároknak is továbbképzést biztosítanának nyelvterületen.
A program részletei egyelőre nem ismertek.
2019-ben nagy port kavart, hogy a kormány felvételi követelménnyé kívánta tenni a felsőoktatásban a középfokú nyelvvizsgát, ami a szakmai szervezetek heves ellenállását váltotta ki, így az utolsó pillanatban végül visszakozott a kabinet. Abban ugyan nem volt vita a felek között, hogy a lépés előremutató lett volna, ám mivel a felvételizők durván fele nyelvvizsga nélkül vág neki a továbbtanulásnak, túl sokan estek volna ki a rostán, és bizonyos képzési területek – többek közt az amúgy is folyamatos emberhiánnyal küzdő pedagógusképzések – teljesen ellehetetlenültek volna.
Tavaly egyébként országosan csaknem 85 ezer nyelvvizsgát tettek le (a próbálkozások hetven százaléka volt sikeres), az éves átlag egyébként százhúszezer körül szokott mozogni, a járvány miatt azonban érthetően visszaesett a jelentkezők száma.
