Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány precedens nélküli esemény az emberiség zömének. Életünk szinte minden aspektusára kihatással volt és van, csak küzdve tudnánk olyan dolgot találni, melyet nem befolyásolt valahogyan, a gazdaságtól kezdve a fogyasztási szokásainkon át magáig a társadalomig és szociális viszonyainkig. De vajon melyik iparágra, mely szakmákra volt a legnagyobb hatással idáig?

5. Szállítmányozás

Szomorú tény, hogy ha nincs árucsere, vagyis kereskedelem, akkor nincs mit szállítani se. Az interkontinentális, az országok közötti, de még az országon belüli szállítmányozás is megsínylette a járvány okozta gazdasági zuhanást, a hazai piaci szereplők 10-30 százalékos csökkenésről számoltak be. A futárszolgálatok azonban már nem ennyire balszerencsések, ugyanis az online rendelések száma jelentősen növekszik. Amerikai adatok szerint 25%-al növekedett a neten leadott rendelések mértéke, az élelmiszer-rendeléseké pedig 100%-al, de például kondigépekből is több mint 50%-kal többet rendelnek, mint azelőtt.

4. Autóipar

Bár a járvány miatt még inkább kívánatosnak tűnhet egyedül utazni egy autóban, mintsem kitenni magunkat a tömegközlekedés vélt és valós veszélyeinek, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A gazdaság visszaeséséből adódó bizonytalanság miatt jelentősen csökkent a kereslet az autókra – a tavalyihoz képest az idei kiesés várhatóan 25% körül lehet majd. Ez az autóipar minden szereplőjére hatással van, az egyszerű munkástól kezdve beszállítókon át egészen a nagy cégekig. Egyesek szerint hosszabb távon viszont az autóipar nyerni fog a járványon – a válsághelyzet miatt meginoghatnak a szektoron belüli erőviszonyok, előtérbe helyeződhetnek az olyan újítások, innovációk, mint például az elektromos autók, melyekben sokan az autózás jövőjét látják.

3. Építőipar

Az elmúlt években az építőipar csillaga üstökösként ívelt fel Európa-szerte, ennek azonban most úgy tűnik (legalábbis egy időre) vége van. Rövidtávon ez jelenleg egy 15% százalékos éves csökkenést jelent, hosszútávra nézve viszont még kellemetlenebbnek érződnek a számok, ugyanis csak hazánkban az új épületek építésére megkötött szerződések száma több mint 30%-al csökkent, az egyéb építményekére pedig 50%-al. A márciusi és májusi adatokhoz képest ugyan érezhetősen javult a helyzet, de a második hullám miatt újabb visszaesés várható. Ismerve a magyar állam szerepvállalását az építőipari szektor egyik legjelentősebb megrendelőjeként, ez az ágazat előreláthatólag viszonylag gyorsabban állhat majd lábra.

2. Vendéglátás és turizmus

A vendéglátás valószínűleg a járvány hagyományos értelemben vett legnagyobb vesztese. A turizmusnak először a határzárak és az utazási korlátozások tettek be keményen, majd a karantén és a különféle egyéb korlátozások az iparág többi szereplőjének is komoly csapást jelentettek. Bár Magyarország nem tartozik azon országok közé, ahol a GDP különösen magas hányadát teszik ki a turizmusból származó bevételek (Horvátországban ez például 25%), az ebből származó veszteség csak hazánkban így is százmilliárdos nagyságrendű, az elszenvedők 95%-a pedig kis- vagy középvállalkozó. Azt pedig már csak találgatni lehet, hogy a külföldi utazások iránti bizalmatlanság hosszútávú következményei milyenek lesznek, a második hullám pedig nem valószínű, hogy ezen segíteni fog. Ebben a szektorban az éttermek talán azok, akikre kevésbé hat a vírus, online rendelésekkel talán kihúzhatják, de legalábbis csökkenthetik a veszteségeiket.

1. Egészségügy

Aligha meglepő, hogy listánk első helyezettje az egészségügyi szektor. Bár a listánkon szereplő többi iparágnak a gondjai-bajai a csökkent forgalomból és az ebből adódó kevesebb munkalehetőségből adódnak, az egészségügy problémája pont ennek a fordítottja – túl sok a munka. A gyógyszeripar pedig, mely szorosan kapcsolódik az egészségügyhöz, azon kevés iparágak közé tartozik, melyeknek a járvány alatt jelentősen fellendült a forgalma. Romániában például a járvány ideje alatt kétszer olyan gyorsan nőtt a gyógyszeripari vállalatok árbevétele, mint normálisan, egy amerikai tanulmány pedig arról számol be, hogy a vény nélküli gyógyszerek iránti kereslet kétszeresére, a kézfertőtlenítők iránti kereslet nyolcszorosára emelkedett.

Nincs egészségügyi rendszer a világon sehol, mely tökéletesen fel lett volna készülve az előtte álló kihívásra, és nincs még egy olyan szakma, melynek képviselői nagyobb és közvetlenebb veszélynek tették volna ki magukat, mint az egészségügyi dolgozók. Talán nem is véletlen, hogy sokan, akik eddig bele sem gondoltak ebbe, rájöttek, ezek az emberek mekkora áldozatokat hoznak a társadalomért mindennapi munkájukkal.