A hentesszakmáról, a húsfogyasztás jelenjéről és jövőjéről, környezettudatosságról, valamint a piacról, mint közösségről beszélgetünk Serfőző László hentessel és vállalkozóval.

 

 

 

Hogy kerültél erre a pályára, és mióta vagy hentes?

 

14 éves koromban kezdtem a szakmát, szóval már lassan 30 éve vagyok benne. Ez furcsán fog hangzani, de még gyerekkoromban a szomszéd hentes inspirált. Akkoriban még máshogy mentek a dolgok, és sok mindent csak pult alól lehetett kapni. Tetszett a sok sürgés-forgás a boltban, az emberek életében betöltött helye.

Élelmiszerrel foglalkozni, ez esetben hússal kereskedni olyan dolog, ami biztos megélhetést nyújt – enni ugyanis mindig fognak az emberek.

Csak meg kell tanulni eladni nekik.

 

 

Hogyan lehet kitanulni a hentesszakmát? Te hogyan tanultad ki?

 

Ez tulajdonképpen főleg egy kereskedelmi jellegű munka, vagyis én az eladó OKJ képzés akkori megfelelőjét végeztem el. Eközben hentesboltban dolgoztam, majd később behívtak katonának. Miután leszereltem, letettem egy kereskedelmi érettségit. Mivel már 14 éves korom óta csináltam, és volt tapasztalatom, és akkor már tudásom is, hamarosan helyettes boltvezető lettem.

A képzések megalapozzák az ember tudását, de magának a hentesszakmának a sajátos jellegzetességeit és a kereskedelem csínját-bínját a pult mögött fogod elsajátítani.

 

 

Szerinted milyen képességekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy valakiből jó hentes legyen?

 

Először is bírni kell a munkát. A boltban nem ritka a 10-12 óta munka sem, én például általában heti hat napot vagyok bent. Ami még fontos, hogy bele kell szokni egy bizonyos egyhangúságba. Meg kell érteni, hogy a hentesboltban van egy nagyon is jellegzetes napi rutin. Az áruk átvétele reggel, a rendelés leadása este, és minden, ami a kettő között van. Sok vásárló egy adott hét bizonyos napjain ugyanakkor jön be, és ugyanazt kéri. Ezt muszáj megszokni. És ha már vásárlók – a jó szociális készség itt sokat segít. Ha pedig vezető pozícióban vagy, mint én, akkor ez a szociális készség még hasznosabb, hiszen akkor már a kollégákkal is tudni kell bánni. Ha az ember egyszerű alkalmazott, akkor meglesz a maga kis feladata, szférája a boltban, a többi kollégával nem sok dolga akad. Ha viszont a boltvezetőről van szó, a dolog összetettebb, hiszen a főnök elsődleges feladata a koordináció,

szóval tudni kell bánni az emberekkel, itt ez az egyik legfontosabb kompetencia.

Tudni kell, kit hogyan tudsz motiválni, kit mikor kell egy kicsit megszabályozni.

 

 

Úgymond „egyszerű alkalmazottként” meg lehet ebből a szakmából élni?

 

Azt kell, hogy mondjam, hogy igen. Ma egy eladó sem keres rosszabbul, mint a legtöbb szakmunkás. Ráadásul a munkaerőhiány miatt keresettebbek, mint valaha.

 

Beszéljünk egy kicsit a vállalkozásodról. Szerinted nehéz ma vállalkozni?

 

Ennek a kérdésnek két oldala van. Egyrészt vállalkozni sem könnyű, de eljutni oda, hogy az ember vállalkozhasson, megszerezni a vállalkozáshoz szükséges tudást sem egyszerű dolog. Kezdjük az utóbbival, ami tulajdonképpen a korábbi lépés. Ha az ember alkalmazottként dolgozik valahol, de szeretné egy nap ennél többre vinni, akkor azért sokat kell tenni.

A főnöködnek látnia kell rajtad, hogy akarod, minden alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni, amikor csak tudsz, feljebb kell lépni a ranglétrán. Nem fogok kertelni: alázatosnak kell lenni, szeretni kell a munkát, és legfőképpen késznek kell lenni arra, hogy az ember áldozatokat hozzon. Ha arról van szó, elsőnek kell bemenni, és utolsónak elmenni. Ez a hozzáállás sok kaput kinyit.

Azt sem hallgatom el, hogy annak ellenére, hogy ma már minden fiatal vállalkozni akar, nem mindenki alkalmas vállalkozónak, és nem mindenki lesz sikeres. Én 10 alkalmazottamból nagyjából 2-ben látom meg a képességet arra, hogy egy nap sikeres vállalkozó lehessen. Viszont ha kompetens vagy, és látják rajtad a kitartást, az előre jutni akarást, akkor előre is fogsz jutni. A legfontosabb ebben a szakaszban a tudás megszerzése, megtanulni, hogyan kell vinni a boltot, elsajátítani a szakmai fogásokat, a vállalkozás indításához szükséges tőke felhalmozása csak másodlagos. De az igazság az, hogy szerintem az utóbbi következik az előbbiből. De általánosságban elmondhatom, hogy a rátermettség a legfontosabb, és nem kis szerepet játszik a szerencse sem.

 

 

Apropó tőke – mennyibe kerülne ma egy húsbolt elindítása?

 

Nem kevésbe, sajnos.  Az élelmiszer-kereskedelemre, főleg a húsra, rendkívül szigorú szabályok érvényesek – érthető okokból. A megfelelő hűtőberendezés nagyon sokba kerül, de a többi felszerelés is. Csak egy darab rozsdamentes acéltál, amelyen a pultban a húsokat tartjuk, 10-17000 forint. Ehhez jön még az üzlethelyiség bérlése és az alkalmazottak bére. Ha meg kellene saccolnom, azt mondanám, 10 millióval már érdemes lenne nekivágni.

 

 

 

 

30 éve vagy a szakmában, az nem kis idő. Ennyi év alatt gondolom elég sokat változtak a fogyasztási szokások.

 

Nem is keveset. Mint már említettem, alig több, mint 30 éve sok minden még a pult alól került elő. Azóta kialakult a fogyasztói társadalom, és tulajdonképpen ami nincs a pultban, az nincs is. Kb. minden kapható. De ami fontosabb,

kialakult az igény a széles választékra és a jobb minőségre.

 

A piacot ma már a fogyasztók, illetve a vásárlók irányítják, és az igényeik alakulásával ők döntik el, hogy milyen választék legyen, a kereskedő feladata pedig az, hogy ezeket az igényeket ki tudja elégíteni. A piaci verseny is kialakult, a kisvállalkozóknak pedig muszáj felvenniük a kesztyűt, és sorompóba állni akár a multik és a szupermarketekkel szemben is. Ha valaki ma kisvállalkozóként belép a piacra, el kell döntenie, hogy a mennyiséget (vagyis többet ad és olcsóbban) vagy a minőséget (magyarul jobbat, de drágábban) választja. Én arra jöttem rá, hogy olcsóságban nem vehetem fel a versenyt a multikkal, hiszen ők mindig lejjebb tudják vinni az áraikat. Ezért inkább az utóbbit céloztam meg, de ez több munkával jár és körültekintőbbnek kell lenni.

 

Ha jól veszem ki a szavaidból, így olyat tudsz nyújtani, amit a szupermarket nem?

 

Részben emiatt, részben pedig a szolgáltatás minősége miatt is. Ha például bejön hozzám valaki, húst vesz, és megkéri, hogy ilyenre, vagy olyanra vágjuk fel neki, azt természetesen megtesszük. Ügyelek rá, hogy az ilyen jellegű szolgáltatások mindig megfelelő színvonalúak legyenek. Egyébként meg, mint kereskedőnek, nekem úgymond a másik, vagyis a mennyiség irányába is kell „gesztusokat” is tennem – gyakran vannak leértékelések, akciók. Azt hiszem, a legjobb megoldás, ha az ember megpróbál egy minél jobb, középutas megoldást találni, és minél szélesebb vásárlói rétegeket tud bevonzani.

A szupermarketek és a multik elleni „harc” legjobb eszköze, ha nem csak versenytársak tudunk lenni, hanem egyedi alternatíva is.

 

 

Sokan mondják, hogy a sikeres vállalkozás egyik kulcsa a korral való lépést tartás. A digitalizáció például mennyiben befolyásol titeket?

 

A közösségi média megfelelő használata nagy előny, egy kis plusz reklám sosem árt. De másik oldala is van a dolognak: a Facebook céges oldalai pl. eléggé hasznosak, és nem egy beszállító talált már meg minket a neten keresztül, és ez fordítva is igaz.

 

 

 

 

Ha már a korral való haladásnál tartunk, mi a helyzet a környezettudatossággal, egészséges életmóddal, alternatív készítményekkel, vegánsággal?

 

Én sok mindenre hajlandó vagyok, például arra, hogy haladjak a korral. Ez valóban nagyon fontos ebben a szakmában. Bármit hajlandó vagyok árulni, ami hús, és van rá igény, legyen szó biohúsról, vagy akár rovarhúsról is. Műhúsról, tofuról, ilyesmikről viszont szó sem lehet elvégre ez egy húsbolt! A környezettudatosság egyre divatosabb, és ezzel is próbálunk lépést tartani. Részt vettünk a műanyagmentes júliusban, van szövettáskánk, lebomló csomagolásunk. Egyes hústermékeknél, például a májnál nem túl célravezető papírcsomagolást alkalmazni, mert egyszerűen szétázik, szóval marad a műanyag zacskó. De ha valaki például saját dobozt hoz, természetesen elviheti abban. A szolgáltatás minősége nálunk fontos, és a csomagolásmentességben is partnerek vagyunk, ha valakinek arra van igénye.

 

 

Szerinted a jövőben milyen változások lesznek a fogyasztási szokásokban, vásárlói igényekben?

 

A környezettudatosság egyre elterjedtebb lesz, és ez szerintem így helyes. Az egészséges életmód is egyre nagyobb teret fog nyerni. Ma már például sokkal nagyobb az igény a csirkehúsra. De egy biztos: akármi is történik, mi igyekszünk majd ezeket az igényeket kielégíteni.

 

 

 

 

A te boltod egy piacon van, és ha jól tudom, megpróbálsz aktív szereplője lenni ennek a térnek. Szerinted mi a piac, mint fizikai tér lényege?

 

A piac közösség, kétféle módon is. Egyrészt kisvállalkozók közössége – szerintem a piaci szereplők egymásért vannak, együtt alkotják meg a piacot, tehát együtt is kell működniük. Ha az én boltom jó, de a többi nem, akkor valamilyen szinten emiatt én is szenvedni fogok.

 

Ha a vásárló úgy gondolja, hogy bár nálam jobb húsokat lehet venni, mint a szupermarketben, viszont ott jobb a zöldség, a tejtermék vagy a pékáru, akkor hajlamosabb nem nálam megvenni a húst, és a többit máshol, hanem egy helyen veszi meg az egészet. Ha viszont a többi bolt is jó színvonalú, ez mindenkinek jó. Minden vállalkozó egyéni felelőssége, hogy magas színvonalon vigye az üzletét, viszont az egész piacnak érdeke. Ezen felül próbálok például közös akciókat is szervezni. Minden bolt csinál valami akciót, amiket egy közös táblára írunk ki, és minden résztvevő bolt előtt szintén megjelenik egy ilyen egyentábla.

És működik!